Két, számos összetevőbből álló indexet használ a genfi Világgazdasági Fórum a világ 102 országa versenyképességének összemérésére. A két index közül az egyik – a GCI (Growth Competitiveness Index) – azt hivatott vizsgálni, hogy az egyes országok gazdaságának közép-, illetve hosszú távon milyen a növekedési potenciálja. Ennek mérésére az illetékes közgazdászok a vizsgált országok közintézményeinek működését, annak hatékonyságát, a makrokörnyezetet, illetve a technológiai fekészültséget veszik górcső alá minden év első felében. Ezeket pontozzák, majd az összesítésből létrehozzák a növekedési indexet.
Csatlakozók helyezése a „növekedési versenyképesség index” (GCI) alapján
Nos, e növekedési index (GCI) alapján Magyarország a 102 vizsgált ország közül a felső harmad legalján, a 33. helyen végzett. Ez a helyezés néggyel rosszabb, mint a 2002-es eredmény, meg kell azonban jegyezni, hogy két ország – Málta és Luxemburg – idén került fel első alkalommal a listára, rögtön hazánk elé. Így gyakorlatilag alig estünk vissza a világ haladásához képest.
A nagyok nagyobbak lesznek
A cégek bizakodását idehaza konkrét termelési adatok támasztják alá. Az Ecostat felmérésében szereplő vállalati kör tavaly 18,7 százalékkal több, tehát a gazdasági növekedést jóval meghaladó bruttó hozzáadott értéket állított elő az előző időszakhoz képest. A legnagyobbakon kívüli vállalati kör teljesítménye jóval kevésbé bíztató, a vállalati szektor mintegy 300 ezer gazdálkodójánál a bruttó hozzáadott érték már csak 10,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A százas listán kívül eső csapat mindössze 5,4 százalékos teljesítménynövekedést ért el, ami összehasonlító áron számolva alig éri el az 1-2 százalékot. A TOP-100-on belül is jelentős a megoszlás, a teljesítménytöbblet mintegy felét 10 nagyvállalat adta. A profit 60 százaléka is ennél a tíz nagyvállalatnál koncentrálódott. Az elemzőintézet októberi jelentése arra is rámutat, hogy a feldolgozóipar nemcsak a legjobb exportkilátásokkal rendelkezik, de ez a szektor állította elő tavaly a hozzáadott érték több mint felét.
A skandináv országok igen előkelő helyen állnak, mindegyikük az első tíz között szerepel, Finnország az első. Az USA a második helyre szorult vissza, Nyugat-Európában Svájc (7.) a legversenyképesebb.
Az unió nem skandináv tagállamai közül Hollandia kapta a legjobb besorolást, 12. a listán. Németország a 13., Nagy-Britannia a 15., Franciaország javított korábbi helyezésén, de így is csak a 26. Meglepő módon visszaesett Írország (a 24. helyről a 30-ra). Ázsia két legversenyképesebb országa pedig az 5. helyre került Szingapúr és a 6. helyen őt követő Tajvan.
Az alindexek közül a makrogazdasági környezetre kapta Magyarország a legrosszabb besorolást (38.) a Világgazdasági Fórumtól, illetve a svájci magánszervezettel együttműködő közgazdászoktól. Ebben a futamban több térségbeli ország, jelesül Észtország, Lettország és Szlovénia is jobban teljesít hazánknál. A cseh makroadatok pedig éppen a 39. helyre voltak elegendőek. Makroszinten egyébként, sorrendben Szingapúr, Finnország és Luxemburg muzsikál a legjobban.
Tunézia beelőz
A két másik vizsgált területen, a közintézményeinek működése és a technológiai felkészültség terén 33., illetve 32. helyezést ért el Magyarország. Az előbbiben – bár el sem tudjuk képzelni, hogyan lehet felmérni, hogyan lehet pontozni egy ország teljes államapparátusát (valószínűleg lehetetlen) – az a leginkább lesújtó, hogy olyan ország is megelőzi Magyarországot, mint például Tunézia, Jordánia vagy Botswana. Közigazgatásukról ugyan semmit nem tudunk, elvárható volna azonban, hogy előttük végezzünk egy ilyen rangsorban. Sebaj, talán majd jövőre, a kormányzati szerveknél és háttérintézményeknél történő, 8 ezresre tervezett, majd közel 7 ezresre sikerült leépítés után.
A technológiai rangsorban, ahol természetesen az USA vezet, mindenki megelőz bennünket, aki számít. Csehország például a 21. helyen; gratulálunk!
Állítólag nálunk rossz vállalkozni
Ami a mikroperspektívából készített rangsort illeti (Business Competitiveness Index, röviden BCI), Magyarország rekord méretű zuhanást produkált, 10 helyezést esett vissza tavaly óta. A szervezet által készített felmérés
Csatlakozók helyezése a „mikrogazdasági versenyképesség index” (MCI) alapján
szerint a cégek és működési környezetük versenyképességét vizsgáló rangsorban történt visszaesés nagyjából a térség országai közti fokozódó versenynek tudható be.
És hogy hol jobb a vállalkozásoknak? A zsűri szerint természetesen az USA-ban, Szingapúrban, a teljes Európai Unióban, a csatlakozók közül Szlovéniában, Csehországban, Lettországban, Észtországban. Ázsiából Indiában. Dél-Amerikából pedig Brazíliában.
