Belföld

Pató Pál úr csatlakozik Európához?

A csehek és a szlovének optimistábbak az EU csatlakozást illetően, és jóval aktívabbak is: az uniós tagsággal a piaci lehetőségekre is rástartolnak. Félő, hogy a magyarok lemaradnak.

A cseh és szlovén vállalatvezetőkhöz képest a magyarok jóval pesszimistábbak: a legkevésbé hisznek abban, hogy az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozással nyerni fog a cégük. A magyar vállalatok nem is nagyon készülnek az EU piacainak meghódítására, szemben a szlovénekkel és csehekkel, akik jóval több terméket szeretnének az unióban eladni 2004 májusát követően. Az osztrák Hernstein Menedzsment Intézet és a Osztrák Marketing Társaság által készített felmérés 450 cseh, szlovén és magyar vállalatvezető EU csatlakozással kapcsolatos elvárásait vizsgálta.

Veszíteni is lehet 

Hazai szakértők már többször felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalatvezetők nem megfelelő felkészültsége miatt a csatlakozással nemcsak nyerhetnek, hanem veszíthetnek is a magyar cégek. Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet Integrációs Központja vezetőjének véleménye szerint érdemes lenne szomszédaink hibájából tanulnunk. Ausztria 1995-ös uniós csatlakozásakor az osztrák kis- és középvállalati szektorban több cég tönkrement, mert vezetői nem voltak felkészülve a közös piac mintegy 300 szabályának betartására. Rácz korábbi kutatásai azt is kimutatták, hogy a kelet-európai térségben Magyarország gazdasági szereplői a legkevésbé felkészültek a csatlakozásra: a hazai vállalatvezetők sem a követelményekkel, sem a lehetőségekkel nincsenek tisztában, amelyeket a közös piac ró majd rájuk. 

Optimistán, de csak visszafogottan

A felmérés ugyan egyértelműen azt mutatja, hogy a mindhárom kelet-európai ország vállalatvezetői bizakodva várják az uniós csatlakozás napját, ha az eredményeket egy kicsit közelebbről megnézzük, már kiderül, hogy a magyarok a másik két nemzethez képest jóval kevésbé optimisták. A cseh gazdasági döntéshozók 75 százaléka úgy látja, hogy jövő év májusától cége jobb helyzetbe kerül. A szlovén megkérdezettek 69 százaléka ugyanígy gondolkodik. Maguk a tanulmánykészítők is megjegyzik, a magyarok már kicsit szkeptikusabbak, csupán 60 százalékuk számol pozitív hatásokkal.

Ezek után nem meglepő, hogy hazánk gazdasági döntéshozói közül számítanak a legtöbben (14 százalék) arra, hogy a vállalatokat kifejezetten hátrányosan fogja érinteni a csatlakozás. Ez az arány Csehországban csak 6 százalék.

A vállalat nagysága is meghatározó a vezetők optimizmusát illetően. A legnagyobbak (1000 fő feletti foglalkoztatotti létszám), illetve a középvállalatok (100-249 fő) várják a leginkább a csatlakozás pillanatát: 79 százalékuk előnyökkel számol. A kisebb vállalatok élén állók inkább visszafogottak, 63 százalékuk tekint derűlátóan a jövőbe.

Mi inkább nem nyomulunk

A három ország közül Szlovénia felsővezetői a leginkább EU orientáltak, 52 százalékuk szeretné erősíteni a vállalatuk pozícióit a megnyíló piacokat célzó növekvő exporttal. A cseh döntéshozók 45 százaléka szintén magasabb termékkivitelt tervez a csatlakozás után.

Ezzel szemben egyedül a magyar vállalatvezetők között volt magasabb azoknak az aránya, akik inkább nem tervezik a termékeik vagy szolgáltatásaik megerősített jelenlétét az EU piacain. Itthon a válaszadók 53 százaléka visszavonulót fúj, és csak 36 százalék próbálkozik majd – a felmérés szerint – a piacok meghódításával. Ezek az arányok a szlovén és cseh válaszadóknál is fordítottak voltak.

Az EU piacai közül a magyar cégek elsősorban a németet (59 százalék), az osztrákot (32 százalék) és az olaszt (26 százalék) célozzák majd meg. A cseh vezetők szintén ezt a preferencialistát állították fel, míg a szlovének a franciát jelölték meg harmadik legfontosabb célpiacként. Érdekes, hogy északra ők már nem merészkednek: Skandináviát illetően a magyar cégek a legelszántabbak: 10 százalékuk tör artrafelé. A cseh vezetőknek csak 6 százaléka irányítaná arra a termékek exportját. Itt is megjegyzendő, hogy a cseh és szlovén vállalatok a magyarokhoz képest majdnem minden ország piacára nagyobb arányban igyekeznek betörni.

Mobilitásban a csehek az élen

Az összes megkérdezett vezető 15 százaléka tart a menedzserek elvándorlásától. A felmérés szerint szlovén szomszédaink a legkevésbé mozdíthatók, az ottani topmenedzserek 83 százaléka úgy gondolja, hogy a közép-, illetve felsővezetők a csatlakozás kínálta lehetőségek ellenére otthon fognak maradni. Magyarországon a vezetők 81 százaléka gondolkodik így. Mindkét országban azonos azonban azoknak a válaszadóknak az aránya (12 százalék), akik szerint a vezetők elvándorlására lehet számítani.

A cseh munkavállalók bizonyultak a legmobilabbnak. A vezetők 20 százaléka a menedzserek más uniós tagországbeli munkavállalásával számol, és 74 százalék gondolta úgy, hogy a csatlakozás nem fog kivándorlási hullámot elindítani.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik