Az amerikai igazságügyi minisztérium teljes körű vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy ki szivárogtatta ki a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik ügynökének a kilétét, George Bush elnök pedig utasította a Fehér Ház munkatársait, hogy teljes mértékben működjenek együtt a vizsgálatban – közölte kedden Scott McClellan, az amerikai elnök szóvivője.
A Fehér Ház természetesen cáfol
Az igazságügyi tárca hétfőn éjszaka értesítette a Fehér Házat a vizsgálat elindításáról – értesült a Népszabadság. Az elnök utasította a Fehér Ház munkatársait, hogy minden okmányt őrizzenek meg, amely esetleg lényeges lehet a vizsgálat szempontjából, így a telefonhívások listáját, e-maileket, feljegyzéseket – mondta McClellan.
Az elnök a végére akar járni az ügynek – hangoztatta a szóvivő, aki már hétfőn cáfolta, hogy a Fehér Háznak bármi köze lenne Valerie Plame kilétének felfedéséhez és nevetségesnek nevezte azt a vádat, hogy az elnök legfőbb tanácsadója, Karl Rove állna a kiszivárogtatás mögött.
Bosszú a makacs nagykövet ellen?
Sajtóhírek szerint a kiszivárogtatás fehér házi tisztségviselőktől ered, és bosszúnak szánták azért, mert Valerie Plame férje, Joseph Wilson volt gaboni nagykövet egy újságcikkben kétségbe vonta az elnök egyik beszédében elhangzott vádat, amely szerint Irak uránércet próbált az afrikai Nigerből beszerezni nukleáris fegyverkezési programjához.
Wilson az amerikai külügyminisztérium megbízásából 2002 februárjában Nigerben kiderítette, hogy alaptalanok az uránvásárlásról szóló értesülések. Bush elnök – brit forrásokra hivatkozva – mégis beleszőtte a vádat az unió helyzetéről mondott januári beszédébe az Irak elleni katonai beavatkozás indoklásául. A volt nagykövet ezt a háború után, júliusban a The New York Times hasábjain szóvá is tette. Néhány nappal később kiszivárgott, hogy felesége a CIA titkos ügynöke.
Hat újságíró kapott információt az ügynök kilétéről
A The Washington Post kormányforrásokra hivatkozó híre szerint a Fehér Ház két munkatársa legalább hat újságírót felhívott és közölte velük Wilson feleségének nevét és foglalkozását. Robert Novak szemleíró a lap július 14-i számában megjegyezte: „Joseph Wilson sohasem dolgozott ugyan a CIA-nak, de a felesége, Valerie Plame az ügynökség munkatársa, a tömegpusztító fegyverek szakértője”. Wilson szerint a kiszivárogtatás az elnök legfőbb fehér házi tanácsadója, Karl Rove legalábbis hallgatólagos jóváhagyásával történt.
A Magyar Hírlap mindehhez hozzáteszi: a nigeri blöff már korábban kipukkant, éppen Bush nyári afrikai körútja idején. George Tenet CIA-igazgató vállalta magára ekkor a bűnbak szerepét, de megingott Condoleeza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó széke is. Bush azonban végül vállalta a teljes felelősséget szavaiért.
Időközben azonban Nagy-Britanniában Tony Blair miniszterelnöknek kellett amiatt a nyilvánosság elé állnia, valóban meghamisították-e az iraki titkosszolgálati jelentéseket. A botrány Angliában végül egy fegyverzetszakértő halálához vezetett. Az állítólagos öngyilkosság körülményeit most is vizsgálják a szigetországban. Blair szóvivője és médiatanácsadója már lemondott a skandalum miatt, és további változások sem zárhatók ki a brit kormányban.
A demokraták vérszagra gyűlnek
A nigeri ügyet a brit példa nyomán Amerikában is felmelegítették: a demokrata elnökjelöltek máris megpróbálják kihasználni a Bush-kormányzat baklövését. A CIA-ügynökök nevének nyilvánosságra hozása ugyanis a Magyar Hírlap szerint bűncselekmény, amely akár tízévi börtönbüntetéssel sújtható. Wesley Clark, aki korábban a NATO főparancsnokaként irányította a szövetség hadműveleteit Jugoszláviában, illetve Koszovóban, most pedig a demokraták elnökjelöltje, máris kijelentette: a Bush-kormányzat „régóta politikai célokra használja a nemzetbiztonság ügyét, de immár túl messzire ment”.
A Bush-adminisztráció ügyetlensége igencsak feltűnő az ügy kapcsán. Sokan emlékeztetnek ugyanis arra, hogy a jelenlegi elnök édesapja, az idősebb Bush, mielőtt amerikai elnök lett volna, a CIA első embere volt. Mindezek után aligha elképzelhető, hogy Bushék környezetében nem lennének tisztában azzal, hogy mit jelent egy CIA-ügynök nevének nyilvánosságra hozatala.
Az ügy visszahangja valószínűleg azért is nagy, mert az amerikaiak igen nehezen birkóznak meg a meghódított Irakkal. A “békefenntartás” közben egyre több amerikai katona veszti életét, de a szövetségesek más csapatait is szinte folyamatosan érik gerillatámadások.
