Még vasárnap este is tartott az áramszünet Olaszország 12 megyéjében, 22 további megyében részleges volt a kimaradás, Rómában viszont “röpke” 12 óra alatt gyakorlatilag mindenütt volt már áram, legalábbis az olasz polgári védelem közlése szerint. Egyelőre vitatkoznak a szakemberek arról, mi is lehetett az oka annak, hogy vasárnap hajnali fél négykor csaknem teljes sötétség borult Itáliára és gyakorlatilag csak Szardínia szigetén nem volt áramszünet.
Magyarországon is leállt két erőművi blokk
Magyarországon a fogyasztók ugyan nem érezték, de a hazai villamosenergia-rendszerre is kihatott az olaszországi üzemzavar – számol be a Magyar Rádió internetes oldalán. Az áram frekvenciájának hirtelen változása néhány percre leterhelte a Paksi Atomerőmű négyes blokkját, és leállt egy blokk a debreceni és a százhalombattai erőműben. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. vezérigazgatója szerint nemcsak a magyar, hanem az egész európai vilammosenergia-rendszerre hatással volt az olaszországi áramszünet. Tombor Antal a Magyar Rádióban azt mondta: az 5 százalékkal megemelkedett hálózat-frekvencia miatt az erőművekben lévő szabályozók megpróbálták kiszabályozni az eltérést. A vezérigazgató szerint Magyarországon két erőművi blokk, Németországban pedig mintegy ezer megawatt kapcsolódott ki, a fogyasztók azonban ebből semmit nem éreztek meg
A túlterhelt hálózatra, az import nehézségeire hivatkoznak, s műszaki hibák láncolatát említik. Az előzményekhez tartozik, hogy Svájcban az olasz határ közelében hajnali 03.01-kor – egyes feltételezések szerint egy kidőlt fa miatt – meghibásodott egy magasfeszültségű távvezeték, ami zavart okozott a francia energiarendszerben, s ennek következtében összeomlott a franciaországi áramot is importáló olasz hálózat. Ezzel egy időben használhatatlanná vált az egyik, majd 24 perc múlva egy másik, Olaszországba áramot szállító távvezeték, ami a leállások valóságos láncreakcióját indította el a félszigeten.
Olaszországban az erőművek névleges teljesítménye 77 ezer megawatt, de sok létesítmény elöregedett, így csak 49 ezer megawattal számolhat az olasz elosztóhálózat, amelynek 6300 megawatt importra is lehetősége van. Így összesen 55 250 megawatt teljesítmény áll az olasz áramfogyasztók rendelkezésére. Az olasz áramszolgáltató hálózat vezetői egyébként már korábban arra figyelmeztettek, hogy nincs elegendő tartalék, ezért részleges áramkorlátozások lehetnek már az ősszel vagy télen az olasz városokban és ipari üzemekben. Most, hogy fokozatosan helyreáll a rend, a szakemberek újabb kimaradások veszélyére figyelmeztetnek.
Franciaországot nem sújtja
Francia részről vasárnap határozottan cáfolták, hogy az olasz áramkimaradás „francia eredetű” lett volna – írja a Népszabadság párizsi tudósítója. A külföldre is termelő francia áramszolgáltató cég, az RTE szóvivője tegnap teljes egészében az olasz partnerekre hárította a felelősséget a gigantikus méretű rövidzárlatért. – Ennek eredete nem francia volt, hanem azért következett be, mert az olasz hálózatot nem kapcsolták újra vissza egy vonalhiba után – jelentette ki a szóvivő. Az RTE képviselőjének elmondása szerint két olyan magasfeszültségű vezeték, mely Franciaország és Olaszország között elektromos energia szállítására szolgál, vasárnap hajnali 3 óra 25 perckor rövid időre lekapcsolódott a hálózatról, nyilvánvalóan a helyi viharok miatt. Az áramszolgáltatás azonnal helyreállítható lehetett volna abban az esetben, ha olasz oldalon gyorsan cselekednek – mondta a szóvivő. A szükséges árammennyiség rendelkezésére állt Olaszországnak, nem tudjuk, miért nem jelezte igényét – hangoztatta a francia áramszolgáltató szóvivője. Az illetékes francia hatóságok egyébként közölték, hogy francia oldalon nem volt áramkimaradás a szóban forgó időszakban.
Romano Prodi, az Európai Bizottság olasz elnöke, akit Reggio Emiliában ért az áramszünet, arra hívta fel a figyelmet, hogy a katasztrofális áramszünet minimális fogyasztásnál történt – éjszaka, a hétvégén, amikor sem túl meleg, sem túl hideg nincs -, így a műszakiaknak a megmagyarázhatatlant kell majd magyarázgatniuk. Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő új villamos erőművek építését sürgette, míg az olasz kormány képviselői arra emlékeztettek, hogy a biztonságos áramellátás érdekében már korábban 26 erőmű építését vették tervbe, s 11-nek meg is kezdődött már az engedélyeztetési eljárása.
Walter Veltroni római főpolgármester a polgári védelemnek, a rendőrségnek és más szolgálatoknak köszönetet mondva azt emelte ki, hogy az olasz főváros felkészült az ilyen esetekre, ezért nem történt különösebb baj: még a hónap elején válságtervet dolgoztak ki, figyelembe véve a New Yorkban augusztus 13-án és Londonban augusztus 28-án bekövetkezett áramszüneteket.
Mindenki sebezhető
Az olaszországi áramszolgáltatás zavarai újból ráirányították a figyelmet a fejlett ipari országok áramellátásnak sebezhetőségére. Tegnap az olasz kimaradás következtében a szűkös európai árampiacon Franciaországban és Svájcban is zavarok keletkeztek, korábban pedig Londonban, Dániában és Svédországban szünetelt a szolgáltatás alig egy hónappal azután, hogy a tengerentúlon, az Egyesült Államokban és Kanadában omlott össze a hálózat. Akkoriban még az európai hatóságok és a szolgáltatók azt nyilatkozták, hogy a megbízható európai infrastruktúra, a részletes áramellátási szabályozás megadakadályoznak egy kiterjedtebb európai áramkimaradást. Ezt a magabiztosságot kérdőjelezik meg az utóbbi napok eseményei akkor, amikor az amerikai áramszolgáltató rendszerhez képest stabilabbnak tekintett európai rendszerben erőteljes törekvések tapasztalhatók a deregulációra, a szabályok piacosítására.
Az európai áramszolgáltató rendszereket a szakértők megbízhatóbbnak tartották, már csak a rendszerek viszonylag lazább kapcsolatai miatt is. E rendszer révén elvben elkerülhető, hogy az egyik helyi áramszolgáltató kiesése láncreakciószerűen fejtse ki hatását másutt, ám ugyanakkor egyes országokat sebezhetővé is tesz, hiszen bajok esetén nincsen alternatíva.
Augusztusban az egyik brit áramszolgáltató leállása okozott csúcsidőben néhány órás zavart, a múlt héten pedig Dániában és Svédországban háztatások millióiban aludtak ki a lámpák az összekapcsolt skandináv rendszer hibája miatt.
Olaszországot a szakértők különösen sebezhetőnek tartják, mivel más országokkal szemben az áramszükséglet 17 százalékát külföldről elégíti ki, továbbá mivel a fogyasztás – nemzeti termék növekedését meghaladó ütemű – felfutásával nem tartott lépést az erőművi kapacitásbővítés. A nyári kánikula idején főként a légkondicionáló berendezések elterjedt használata miatt a rendszer többször is túlterheltté vált.
Másutt nem ennyire súlyos a probléma, ám az erőművi és az áramtovábbító rendszerek fejlesztésének késlekedése Európa-szerte gondokat okozhat, hiszen egyes felmérések szerint Franciaországban, Németországban és Spanyolországban a csúcsfogyasztáshoz képest mindössze 5 százalékos a tartalékkapacitás, amiből még kisebb zavar esetén is komoly gondok fakadhatnak.
Fehér éjszaka fekete hajnala
Az áramszünet következtében Rómában volt a legsúlyosabb a helyzet, ugyanis a fővárosban szombat éjjel “fehér éjszakát” rendeztek: a város számos pontján színházi események, fesztiválok voltak, ennek nyomán nagyon sokan rekedtek liftekben, parkolóházakban, de különösebb baj nem történt, leszámítva néhány közlekedési balesetet.
Az olasz vonatok gyakorlatilag leálltak, a római Termini pályaudvaron tumultuózus jelenetek játszódtak le. Az áramszünetet leginkább az olasz vasút szenvedte meg: 110 utasszállító szerelvény rekedt nyílt pályán 30 ezer utassal, végül is dízelmozdonyok vontatták be őket a legközelebbi állomásra.
Ugyanakkor a fiumicinói repülőtér tartalék áramforrásokra átkapcsolva egész éjszaka fogadta a járatokat – noha csak az egyik kifutópályát tudták megvilágítani -, de némi akadozás azért itt is volt. A reggeli Malév járat 40 perces késéssel indult már Budapestről, de az MTI tudósítójának a repülőtéren elmondták, hogy visszafelé indulva a gép sokat behoz a késéséből. Így a magyar utasok – köztük Hiller István kulturális miniszter – csak kisebb várakozásra kényszerült.
Az olasz kórházak rögtön átálltak a tartalék energiaforrásokra, Rómában például a Gemelli klinikán – itt műtötték háromszor is a pápát – zavartalanul folytak az operációk. Csak három kórházból jelentettek gondokat, itt elfogyott a gázolaj, amit az alternatív áramfejlesztők használnak, de a polgári védelem – amelynek vezetősége reggel óta folyamatosan ülésezik, válságstábbá alakulva át – azonnal intézkedett a zavartalan ellátás érdekében.
A fontosabb olasz állami intézmények jelentős részében egyébként van tartalék áramforrás, s II. János Pál pápának sem kellett sötétben készülnie a konzisztórium összehívására, a bíborosi kalapok várományosait bejelentő vasárnapi úrangyala imádságára, ugyanis lakosztályának világítását külön áramfejlesztő generátor táplálja ilyen vészhelyzetekben.
