Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében dr. Szabó Gábor vezetése alatt elinduló géntechnológiai részleg 850 millió forintból épült meg. Ebből 400-450 millió forint a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program életminőség
javítását megcélzó részéből, valamint a hazai biotechnológiát és műszerbeszerzést támogató minisztériumi pályázatokból származott. Az 1500 négyzetméteres épület teljes egészében a Richter Gedeon Rt. hozzájárulásából, 325 millió forintból épült. Az MTA mintegy 100 millió forinttal vette ki részét a költségekből, ennyi kellett az új és régi épületrészek együttes energetikai korszerűsítésére.
A kiütött gén
Géntechnológiai eljárások alkalmazása és genetikailag módosított modellállatokon végzett kísérletek nélkül ma nem képzelhető el korszerű orvosbiológiai kutatás és nemzetközileg elismert gyógyszerfejlesztés. Ezeknél a módszereknél egyes, gének által meghatározott jellemzőket „kiütnek”, vagy éppen ellenkezőleg, bevisznek a kísérleti állatokba, így vizsgálják megváltozott tulajdonságaikat. A kutatások persze elsősorban nem az állati, hanem az emberi betegségek okainak feltárását, a gyógyítás módjának megtalálását, végső soron az életminőség javítását szolgálják.
A géntechnológiai részleg területének harmadát, közel 500 négyzetmétert a gépház foglalja el, a többi 1000 négyzetméter szolgálja majd a kutatást. Ez az arány nem meglepő, ha tudjuk, hogy teljes kihasználtságnál húszezer egeret és még néhány ezer patkányt kell itt teljesen steril környezetben, zárt rendszerben tartani. Ez 30 ezer köbméter levegő megmozgatását, szűrését jelenti óránként, méghozzá meghatározott hőmérsékleten és páratartalommal. Az intézet eredeti szintjére épült két könnyűszerkezetes új szint közül az egyiken mindezt „műtő” minőségben és sterilitással kell szolgáltatni, ahogyan az ide érkező vizet is ennek megfelelően készítik elő.
Az állatokat az Európai Unióban előírt szabályok szerint tartják, az úgynevezett helyes laboratóriumi gyakorlat (good laboratory practice) szerint. Ennek előírásai alapján például a kísérleti állatok meghatározott kalóriaszintű és vitamintartalmú, steril táplálékot kapnak, a rendelkezésükre álló terület is meg van szabva, sőt egymást sem „stresszelhetik” az összezárás révén.
Egerek és intézetek
Az új részleget a KOKI nem egyedüli intézeti résztvevőként hozta létre, a háttérben egy kutatási konzorcium áll, melynek résztvevője még a Semmelweis Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének Enzimológiai Intézete is. A genetikailag módosított egérmodelleket ezek a kutatóhelyek is felhasználják vizsgálataikhoz.
Mindez egyébként nemcsak az állatvédelmi törvények miatt fontos, hiszen a kutatók elemi érdeke, hogy a kapott adatokat ne hamisítsák meg a körülmények. Különösen nagy ennek a jelentősége az idegrendszeri kutatásoknál, márpedig a Kísérleti Orvostudományi Intézetben elsősorban ilyen vizsgálatok folynak majd az egérmodelleken.
A transzgenikus egereken tanulmányozhatják például az agyi jelátvitelt szabályozó gének funkcióját, idegsejtek meghatározott csoportjainak működését, ezzel olyan neurodegeneratív betegségek megértéséhez közelítve, mint a memóriazavarok, az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív kórképek.
Mindennek végső célja a megfelelő gyógyító molekulák, gyógyszerek megtalálása, kifejlesztése. Az idegrendszeri kórképek közül az alvászavar, a szenvedélybetegségek és a kedélybetegségek is kutathatók lesznek az eljárás segítségével.
DNS-chippel felderített gének
Magyarországon új módszerként a chip-diagnosztikát is alkalmazzák majd, saját fejlesztésű és készen vásárolt DNS chipekkel. Ezzel a módszerrel az egyedi genom, illetve annak géncsoportjai vizsgálhatók, így arra kaphatnak választ, éppen melyik gén működik, melyik nem.
Ez a genom szintű orvosi diagnosztikai módszer az alapkutatásokhoz képest rövidebb távon szolgálhatja az emberi egészséget, hiszen segítségével egyénre és betegségcsoportra szabott terápia ajánlható. Olyan kérdésekre kaphat választ a kezelőorvos a chip-diagnosztikával, hogy egy daganatos betegségben, például leukémiában szenvedő beteg várhatóan hogyan reagál a tervezett kezelésre.
Forrás: National Geographic Online
