A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb becslései alapján a világgazdaság az idén várhatóan 3,2 százalékkal növekszik, jövőre pedig 4,1 százalékkal. Világgazdasági Kilátások címmel közreadott őszi prognózisa tehát megegyezik tavaszi előrejelzéseivel.
Egyes országokra bontva azonban az IMF elemzése komoly változásokat és figyelmeztetéseket fogalmaz meg. Az Európai Unió növekedési kilátásait
Növekedési kilátások
Forrás: IMF
például felére csökkentette, idén így az európai országok mindössze 0,5 százalékos GDP-bővüléssel számolhatnak. 2004-ben a meginduló fellendülésnek köszönhetően már 1,9 százalékos gyarapodást tart valószínűnek a Valutaalap.
A dollár: időzített bomba
A rövid távú kilátások az Egyesült Államok számára 2004 végéig javulnak – állítja Ken Rogoff, az IMF vezető közgazdásza. A későbbiekben azonban már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenlegi gazdasági vezetés egyszerre engedte elszaladni az államháztartási és a folyó fizetésimérleg-hiányt. Az ikerdeficitet a közeljövőben mindenképpen meg kell zabolázni, ami a dollár erős romlását okozza majd – figyelmeztet Rogoff. Az IMF közgazdászai a túlértékelt dollár veszélyeire is felhívták a figyelmet. Az ikerhiány kiigazításától eltekintve is szükség van a dollár jelentős leértékelődésére, hiszen árfolyamának alakulása nem tükröz valós gazdasági folyamatokat. Az árfolyam – beavatkozás nélkül – könnyen válhat időzített bombává, ha túlságosan elszakad a reálgazdaság gyengélkedő teljesítményétől, akkor számítani lehet a váratlan és nagyarányú leértékelődésre. A szakértők úgy tartják, hogy a kiszámíthatatlan gyengülés helyett, inkább folyamatos közbelépésekkel kellene az amerikai valutát reális szintre vinni. Rogoff úgy véli, hogy az IMF idei 2,6 százalékos és jövő évi 3,9 százalékos növekedési előrejelzése az Egyesült Államok számára “igen realista”. A szakértő a cancúni tárgyalások kudarcát “tragédiának” nevezte és kijelentette: a kereskedelem erős növekedése nélkül a világgazdaság bővülése nyilvánvalóan jelentősen lassul és a globális szegénység növekedni fog.
Az EKB túl szigorú
A világátlagtól jelentősen elmaradó európai gazdasági teljesítményért az elemzés szerint elsősorban a német gazdaság gyengélkedése és az Európai Központi Bank politikája nyomán kialakuló túlzottan erős euró okolhatók. A nemzetközi pénzintézet szerint az EKB 50 bázispontos júniusi kamatcsökkentésével még mindig szorosan tartja a „monetáris gyeplőt”, kevés teret hagyva a gazdasági növekedés számára. Az IMF ezért a 2 százalékos alapkamat további csökkentését szorgalmazza.
A német gazdaság már harmadik éve gyengélkedik – emlékeztettek az IMF elemzői, és Németországnak erre az évre stagnálást, jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedést jósoltak. Franciaországnak idén 0,5 százalékos, jövőre 2,0 százalékos növekedést, Olaszországnak erre az évre 0,4 százalékos, jövőre 1,7 százalékos GDP-többletet.
Csatlakozók: reform kell!
Az EU-csatlakozásra váró országoknak ki kell használniuk, hogy gazdaságuk a fejlett országokhoz képest viszonylag erős, ezért képesek lényeges és szükséges reformokat végrehajtani. Mindenekelőtt csökkenteniük kell a költségvetési hiányukat, és tovább kellene korszerűsíteniük a bankrendszert – hangzik az IMF ajánlása.
Az euróövezeti tagságra való felkészülés fontos ösztönző lesz a gazdasági stabilitást erősítő gazdaságpolitika számára, de figyelmeztetnek, hogy az EU-hoz jövőre csatlakozó országoknak nem szabad elsietniük a belépést az euróövezetbe. Bár Magyarország, Csehország és Lengyelország egyaránt 2008-at jelölte meg az euró bevezetésére, hazánk körvonalazta a leghatározottabb terveket: a gazdasági vezetés már 2004 májusában szándékozik belépni az euróövezet kapujának számító ERM II. árfolyamrendszerbe.
A Valutaalap nemcsak a fejlett, hanem a csatalakozó országokat is az államháztartás és a folyómérleghiány visszafogására ösztönzi. A gazdasági növekedést ugyanis ez a két tényező térítheti el jelentősen, mégpedig negatív irányba. További kockázati tényezőt jelent a belépők számára, hogy sérülékenyek az esetleges hirtelen tőkekiáramlással szemben.
Nettó export (átlagos hozzájárulás a gazdasági növekedéshez)
Az eurózónába irányuló export (GDP százalékában)
Árfolyamváltozás (2002. február-2003.június)
Bér- és inflációcsökkentés a hazánknak szánt recept
Magyarországon – ahol az IMF az idén 3,0 százalékos, jövőre 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár – a központi bank egymagában nem képes alacsony szinten tartani az inflációt úgy, hogy közben fenntartsa a gazdaság versenyképességének folytonosságát is – vélik a nemzetközi szervezet elemzői.
A gyors béremelést az inflációt fűtötte, ami aláássa az ország versenyképességét. “Elengedhetetlen a bérek mérséklése, különösen az állami szektorban, amellett, hogy a béremelés ütemét az inflációs cél alatt kell tartani. Ehhez szükséges erősebb együttműködést kialakítani a szociális partnerek között” – írták az IMF elemzői.
Hatásos az orosz modell
Az IMF erősen felfelé módosította az orosz gazdaság idei növekedésére adott előrejelzését, figyelmeztet azonban, hogy az országnak újra életet kell lehelnie a szerkezeti reformokba és rugalmasabb árfolyampolitikát kell folytatnia. Az IMF Világgazdasági Kilátásokcímű őszi kiadványában az idei évre 6,0 százalékos gazdasági növekedést vár Oroszországban, jövőre 5,0 százalékos GDP-növekedést. A Valutaalap az előrejelzés módosítását “a nagy reálbér-emelkedésből adódó, vártnál erősebb lendülettel, a hazai tőkepiac jó likviditásával és a nemzetközi tőkepiacokhoz való, megnövekedett hozzáféréssel” magyarázta. A nemzetközi pénzintézet utalt arra, hogy a defláció elmaradt Oroszországban.
Lengyelország gazdasága a tavalyi 1,4 százalék után várhatóan 2,9 százalékkal nő az idén a beruházások és az export felfutásának köszönhetően. Jövőre 4,1 százalékos növekedést vár a szervezet. Az IMF sürgeti Lengyelországot, hogy szenteljen figyelmet a bankszektornak, hozzon intézkedéseket a költségvetési deficit csökkentésére, és adjon új lendületet a privatizációnak. A pénzügyi világszervezet szerint az infláció továbbra is alacsony marad Lengyelországban, lehetővé téve a kamatcsökkentés folytatását.
Csehország döntését a költségvetési deficit csökkentésére a Valutaalap üdvözölte, de reformokat sürget a jogi környezet fejlesztésére a növekedés gyorsítása végett. A cseh GDP 1,7 százalékkal bővül az idén, 2,6 százalékkal jövőre. Szlovákia gazdasága 4 százalékkal gyarapodik mind idén, mint jövőre, de a nagy folyómérleghiány és államháztartási hiány kiadáscsökkentésért és a nyugdíjrendszer reformjáért kiált – írták az IMF szakértői.
