Előrehaladott stádiumban van a csatlakozó államokról készülő európai bizottsági jelentés a tárgyalásokon vállalt kötelezettségek teljesítéséről. A Bruxinfo értesülései szerint a taggá válásig az utolsó előtti, átfogó brüsszeli értékelés – aminek közreadása november 5-én esedékes – lényegében az eddigi “figyelmeztető levelekben” megfogalmazott hiányosságokra fog rámutatni.
A “monitoringjelentés” voltaképpen az 1997 óta minden ősszel elkészült országjelentések helyébe lép, de egyúttal az utolsó is lesz ebben a sorban: tagországként már nem készülnek hasonlók. Helyette, ha adott területeken az Európai Bizottság eltérést tapasztal az EU-alapokmánytól, úgy szerződésszegés miatt – akár pénzbüntetést is előre vetítő – eljárást kezdeményezhet a kérdéses ország ellen.
A mostani jelentés várhatóan kevés meglepetést tartogat majd, lévén, hogy elkészültét az első félévben már három időközi értékelés előzte meg, s ahol szükségesnek tűnt, már akkor is születtek elmaradásokra rámutató “figyelmeztető levelek”. Magyarország különösen az agrárszektor – kiemelten is az állategészségügyi előírások teljesítése, valamint a közösségi támogatások kezelését célzó intézményi háttér – kapcsán kapott bírálatot, ami kiegészült a közösségi pénzek ellenőrzését szabályozó előírások és hatáskör-megosztások kritikájával.
A Bruxinfo értesülései szerint a mostani jelentésben változatlanul bírálat tárgya lehet a pénzügyi ellenőrzés, valamint a közbeszerzés kérdése, és lényegében megismétlődnek majd az agrárszektornak tett korábbi intések, ám végkövetkeztetésekben aligha jutnak el büntető intézkedések felvetéséig.
Az állategészségügyi kérdések kapcsán bizottsági források most maguk is elismerik, hogy az elmúlt hónapokban az érintett magyar szektorokban komoly haladást értek el, és bár nincs még szó teljes megfelelésről, de megnőttek az esélyei annak, hogy a csatlakozás idejére sikerül teljesíteni a feltételeket. Nevük mellőzését kérő brüsszeli források némileg bírálóan arra is rámutatnak, hogy a például a vágóhidak esetében a közösségi normáknak való megfelelést sok esetben nem annyira korszerűsítéssel, hanem a szint alatt maradó létesítmények egyszerű bezárásával igyekeznek magyar részről elérni.
Magyarország esetében brüsszeli szakértők változatlanul elégtelennek tartják az előkészületeket a közvetlen agrártámogatások kifizetéséhez elengedhetetlen egységes, számítógépes nyilvántartási és ellenőrzési rendszer megteremtésére és időben történő beüzemelésére. Emlékeztetnek arra, hogy elmaradás tapasztalható a gazdaságok digitális (műholdas) regisztrációjában, ami nélkül viszont a rendszer működtetését végző informatikai háttér kialakítása és véglegesítése sem lehetséges. Ráadásul mindaddig, amíg ez nem állt fel, az érdemi, közvetlen gyakorlati megvalósítást megalapozó szakemberképzés és begyakorlás sem lehet teljes értékű.
A rendszer kiérleletlensége amúgy azzal is jár, hogy maguk az érintettek – a gazdák – tényleges felkészítése is csak vontatottan halad, és legalábbis kétséges, hogy kellő időre adott lesz az a minimális tájékozottság, ami a majdani kedvezményezettek számára világossá teheti, hogy kinek, mikor, hol, mit kell tennie ahhoz, hogy valóban számíthasson az első támogatások megérkezésére. További brüsszeli észrevétel, hogy egyelőre a leendő kifizető ügynökség vezetésében sem látnak felelős poszton olyanokat, akik elegendő tapasztalatot szerezhettek az agrártámogatások begyakorlását is célzó SAPARD-program menedzseléséről.
Mindezek együttesen egyes brüsszeli vélemények szerint erősen valószínűsítik, hogy a magyarországi rendszer a tagság első évében még nem lesz képes érdemben közösségi pénzeket becsatornázni. Hasonló végkimenetelt vetít előre e nézetek szerint az is, hogy egyelőre nincs még véglegesített vidékfejlesztési program sem.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
