Pakson tavasszal a nem végzetes nukleáris balesettel párhuzamosan egy másik összeomlás is bekövetkezett: a kommunikáció katasztrófája. A régi reflexek túlzottan jól működtek, a legforróbb hetekben sokszor napokig hiába keresték a sajtó munkatársai a paksi kommunikátorokat. A tájékoztatási fiaskó, s a bizalmatlanságot eleinte csak növelő titkolódzás érdemi következmények nélkül maradt.
Az ijedtség és a számtalan megalapozatlan hír dömpingje ma már a múlté, de a Paksi Atomerőmű Rt. hatalmas bevételkiesése mellett az ország jelentősen dráguló energiaellátásával is számolni kell, s mindkét tényező súlyos tízmilliárdokkal rövidíti meg az adófizetőket és az áramfogyasztókat. Szakértők szerint az áram nyári áremelését is részben a legolcsóbb energiát előállító Paks teljesítménycsökkenése tette szükségessé.
Elhúzódó engedélyezés
A paksi tájékoztató központban kapott információink szerint csupán a napokban véglegesítik az immár nyár eleje óta készülő elhárítási tervet. A munkák engedélyezése azonban még további hónapokat vesz igénybe, miközben naponta 50 millió forintos bevételkiesést okoz a leállás. A procedúra pedig akár az év végéig is eltarthat, azaz a hibaelhárítási pályázaton nyertes TVEL cég csak akkor foghat hozzá a munkához. Az orosz cég az engedélyek megérkezésétől számított 8 hónapon belül ígéri a tisztítás befejezését. Ez pedig kifejezetten rossz hír a hazai energia-felhasználók számára is.
A fűtőelemekben és a tartályban bekövetkezett kárért nagyobb részt a tartályok tisztítását végző Framatome-AMP GmbH.-t teszik felelőssé Pakson, így a fűtőelemek és a tartály
eltávolításának és pótlásának becsült 1,5-2,0 milliárdos költségét valószínűleg sikerül a német-francia cégre hárítani. Az idén várható közel 11 milliárd forintos árbevétel-kiesés, s az ennek folyományaként ez évre tervezett 9 milliárdos paksi veszteség viszont feltehetően az atomerőmű és állami tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. “nyakán marad”.
Ezzel végső soron a magyar állam és az áramfogyasztók fizetik majd ki a paksi számla nagy részét, amelynek végösszegét két további tétel növeli. Az egyik: a fentiek alapján legalább májusig, de inkább augusztusig továbbra sem működhet az amúgy sértetlen, de az egyszerűen útban lévő hibás tartály miatt egyelőre nem indítható 2-es blokk. Jobb esetben szakaszos bekapcsolásra lesz lehetőség, akkor az itt felmerülő, 6-10 milliárd forintra becsült bevételkiesés valamelyest csökkenhet jövőre.
Jelentősen növekszik viszont az ország villanyszámlája. Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza szerint nagyságrendileg és átlagosan naponta 20 millió forinttal fizetnek többet az ország energiafogyasztói Paks teljesítményének csökkenése nyomán. Emiatt ugyanis drágább forrásokból kell előállítani, illetve beszerezni a villamos energiát.
A pótlásra három lehetőség van: importálni, hazai gázturbinás erő-művekben termelni, illetve széntüzelésű erőműben előállítani. A nagyobb mennyiségű árambehozatalnak fizikai korlátjai is vannak, ráadásul a világpiaci tendenciák és a forint gyengülése tetemesen megnövelik az import költségét. Igaz, a behozatal még így is olcsóbb a hazai gázerő-művek használatánál, ám azokat a téli főszezonban szintén minden bizonnyal be kell majd kapcsolni a hálózatba. Ez utóbbiakkal viszont az a probléma, hogy hideg telek esetén a gázellátó rendszer a tartalék erőművek igénybevétele nélkül is kapacitásai határán üzemel.
Igazságosan?
Áramellátási gondokkal mindezek ellenére nem kell számolni, de könnyen előfordulhat, hogy mind nagyobb arányban kell igénybe venni az igen drága, s esetenként nagyobb légszennyezést okozó széntüzelésű erőműveket. Az augusztusi energiaár-emelés következtében e várható többletköltségek már ma megjelennek a fogyasztók villanyszámláin, így – véli Varró László – közgazdasági szempontból igazságos teherviselés valósul meg.
