Bizonyos üzletágakban a verseny erősödése a biztosítási díjak csökkenését eredményezheti az EU-csatlakozás után – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) most elkészült átfogó tanulmányában. Ugyanakkor az élesebb verseny extra beruházásokat is ró a társaságokra. Ezek drágítják a működést, csökkentik a jövedelmezőséget, és végső soron növelhetik az ügyfelek terheit. Az eurózónához közeledés pedig a hozamok drasztikus visszaesését fogja jelenteni, ami a biztosítási portfóliók befektetésein elérhető hozam (nominális) csökkenésével jár együtt.
Lehet még fejlődni
Az egyes piacok fejlettségének legelterjedtebb mérőszáma a biztosítási díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya, illetve egy főre jutó értéke. Mindkét mutató tekintetében jócskán az uniós átlag alatt vagyunk, mint ahogy a velünk együtt csatlakozó térségbeli országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) is. A GDP-arányos díjbevétel például nálunk 2,9, az EU-ban átlagosan 9,7 százalék, az egy főre eső 133 dolláros díjbevétel pedig csupán az uniós szint öt százaléka. A biztosítások szerkezetében is jelentős eltérés mutatkozik meg: a 15 tagállamban az életbiztosítások számítanak húzóágazatnak (átlagosan 60:40 százalékos a bevétel megoszlása), hazánkban éppen fordított a helyzet.
A hazai biztosítási szektor az egységes európai piacnak csak kis része lesz a csatlakozás után. Minden számszerűsíthető paraméter tekintetében nagy a lemaradásunk. Van hová fejlődnünk, ami a hazai szakemberek szerint meg is fog történni. A biztosítások szabadabb áramlásának gyakorlati megvalósulása a PSZÁF-tanulmány szerint ugyanakkor nem lesz igazán jellemző, elsősorban a szektor tulajdonosi szerkezetéből adódóan.
A hazai társaságok ugyanis már most 80 százalékban külföldi tulajdonosok kezében vannak, a nagyobb EU-s országok évek óta képviseltetik magukat hazánkban. A fordított helyzet már könnyebben elképzelhető, vagyis hogy magyar biztosítók határon átnyúló szolgáltatást nyújtsanak vagy fiókokat hozzanak létre a környező országokban (az OTP csoport szlovákiai terjeszkedése már folyamatban van).
Kombinált termékek
A pénzügyi csoportok nagy súlya a biztosítók és bankok nagyobb mértékű és kifinomultabb együttműködését teszi lehetővé. A hazai piac egyik fontos fejlődési iránya ezáltal az úgynevezett kombinált termékek elterjedése
lehet. Az utóbbi időben erre volt példa a jelzáloghitelekhez kötött életbiztosítások megjelenése, ami már túlmutatott az egyszerű keresztértékesítésen vagy egymás termékeinek marketingjén.
A biztosítások és befektetési alapok összefonódása (nem intézményi, hanem csak termékszinten) a unit-linked módozatok elterjedése óta szintén jellemző, és további térnyerésük várható. A befektetési egységekhez kötött biztosítások az unióban is népszerűek, különösen azokban az országokban, ahol aktív, jól működő tőkepiac támogatja az értékpapírbefektetéseket.
Drágul a működés
Uniós csatlakozásunk a társaságok tőkekövetelményeit is érinti. Az úgynevezett biztonsági tőke minimális értéke az életbiztosítók esetében érvényes jelenlegi 250 millió forintról 750 millióra, a nem élet ágban tevékenykedő társaságoknál pedig 150-350 millióról 500-750 millió forintra emelkedik a művelt ágazatoktól függően. Az uniós szabályok a biztonsági tőke inflációkövetését is előírják, ezt majd pénzügyminisztériumi rendelet pontosítja a későbbiekben. A magasabb követelményeknek ötéves türelmi idő után kell megfelelniük a hazánkban tevékenykedő biztosítóknak. A szigorúbb szabályok a biztosítók ma még kiemelkedően magas, 20 százalék feletti jövedelmezőségét is vissza fogja húzni a PSZÁF tanulmánya szerint. Ugyancsak ebbe az irányba hatnak majd az emelkedő működési költségek is, miután a határon túli terjeszkedés extra marketing- és informatikai beruházások terhét, valamint a bérek felzárkóztatása révén a személyi ráfordítások növelését rója a cégekre.
A biztosítástechnikai tartalékok befektetés-állományának összetétele alapján látszik: Magyarország jóval inkább kockázatkerülő, mint az uniós biztosítók. Míg nálunk a fix hozamú kötvények súlya a legmagasabb (90 százalék körüli) és a részvényeké a legalacsonyabb (6 százalék körüli), addig az unióban átlagosan 45-25 százalékos a megoszlás. Az unióhoz csatlakozásunk várhatóan e tekintetben nem fog áttörést hozni, noha a befektetési szabályok liberálisabbá válnak. A 2004. május elején hatályba lépő rendelkezések értelmében a társaságok az EU bármely tagállamában befektethetik majd a biztosítástechnikai tartalékokat (magyarul az ügyfelek biztosítási igényeinek fedezetét), és bővül a szóba jöhető eszközök köre is.
Ugyanakkor a most jellemző magyar állampapír-hozamszintek, illetve betéti kamatok néhány éves távlatban, de legkésőbb az eurózónához történő csatlakozásunkig le kell, hogy csökkenjenek, ez pedig a portfóliókon elérhető (nominális) hozam folyamatos visszaesését eredményezi majd. Ezzel párhuzamosan az életbiztosításoknál alkalmazott technikai kamatláb (magyarul garantált hozam) nagyarányú süllyedése is be kell, hogy következzen.
Jelenleg pénzügyminisztériumi rendelet rögzíti, hogy az élet-, baleset- és betegségbiztosításoknál, valamint a járadékszolgáltatások számításánál legfeljebb négyszázalékos garantált hozamot alkalmazhatnak a társaságok. Az ezen felül elért hozamnak pedig minimum 80 százalékát szintén az ügyfél javára kell jóváírni.
Az uniós szabályok a technikai kamatláb szintjét nem rögzítik, de a mi gyakorlatunknál jóval alacsonyabb értékek a jellemzőek. A többlethozam-visszatérítés mértéke szintén nem előírás, a bevett gyakorlat szerint azonban jelenleg is 90 százalék feletti az „illő visszadási hányad”. E téren tehát jelentős változásokra kell felkészülni, ám fontos tudni, hogy a már megkötött szerződések feltételeit utólag nem lehet megváltoztatni. Az új szabályok és számítási módok tehát csak a csatlakozásunk után megkötött szerződésekre vonatkoznak.
