A korábban a Mol bevásárlási tervei között is szereplő vezető lengyel olajipari nagyvállalat, a plocki PKN Orlen arra igyekszik rávenni a magyar céget, hogy közösen induljanak a román Petrom privatizációs pályázatán. Szintén friss információ, hogy durvul az INA-Beopetrol vita, melyben ugyancsak érdekelt a Mol – ráadásul mindkét oldalon: egyfelől mint az INA negyedrészének várományosa, másrészt mint a Beopetrol tenderről lecsúszott, de a partvonalon ugrásra készen várakozó társaság.
Kívánatos a román gyógyszeripar
Az Advent International nemzetközi kockázatitőke-befektető társaság nyilvános ajánlattal megvette a nagyságra harmadik román gyógyszergyár, az S.C. Terapia S.A. 90,7 százalékát. A nyilvános ajánlati ár 44 millió dollár volt. A következő lépésben az Advent kezdeményezni fogja a kisebbségi részvényesek kivásárlását, illetve a vállalat kivezetését a tőzsdéről. A generikus, lejárt szabadalmú gyógyszereket gyártó Terapiát 1997-ben, egy évvel a privatizációja után vezették be a bukaresti értéktőzsdére.
A Puls Biznesu című lengyel üzleti szaklap szerdai, meg nem nevezett forrásra hivatkozó írása szerint a magyar olajtársasággal kötendő privatizációs együttműködéstől a PKN Orlen azt reméli, hogy hozzájuthat romániai olajmezőkhöz. Mint arról már beszámoltunk, a román kormány augusztus végén hirdetett versenytárgyalást a Petrom olajtársaság részvényeinek 33,4 százalékára azzal, hogy a stratégiai befektető ezt követően tőkeemeléssel jut majd 51 százalékos többségi részesedéshez. Az előzetes, nem kötelező erejű ajánlatokat szeptember 19-éig várják. A román gazdasági minisztérium szeptember 30-áig hirdeti ki, hogy az érdeklődők közül kik tehetnek kötelező erejű ajánlatot.
A lengyel lap szerint szóba sem jöhet, hogy az Orlen egyedül induljon a Petromért, tekintve, hogy a Petrom privatizációja iránt nagy az érdeklődés a nagy nemzetközi olajkonszernek, a Chevron-Texaco, a BP, a TotalElfFina, a Shell, a Lukoil, az OMV részéről is. Ezért nagyobb sikerrel kecsegtetne, ha a lengyel és a magyar cég közösen adna be pályázatot a részvényekre.
Az Orlen változatlanul keresi az együttműködés más módozatait is a Mollal – olvasható a cikkben. Ide tartozik az esetleges közös részvétel a cseh Unipetrol privatizációjában és cseh olajvezetékek, illetve szlovák és német benzinkutak közös megvásárlása. Emellett – írja a lengyel lap – a PKN Orlen nem tett le arról a régóta dédelgetett szándékáról sem, hogy megvásárolja a Mol részvényeinek 10-15 százalékát, és ennek fejében a magyar nagyvállalat hasonló mértékű részesedést szerezhetne a legnagyobb lengyel olajtársaságban. Az Orlen augusztus közepén már eljuttatta a lengyel kincstárügyi minisztériumhoz a kelet-közép-európai olajipar konszolidációjára vonatkozó előzetes koncepcióját, amely a Mollal való együttműködés elemeit is tartalmazza – írta a lengyel újság.
Kapós a szerb dohány
Az Altria csoport Philip Morris egysége kedden 518 millió euróért megvette a legnagyobb szerb dohánygyár, a nisi DIN 66,45 százalékos állami tulajdonrészét. Az erről szóló szerződést kedden írták alá Belgrádban az amerikai vállalat és a szerb kormány képviselői. A szerződés aláírásakor Zoran Zivkovic szerb miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a DIN (Duvanska Industrija Nis) eladása a rendszerváltás óta a legnagyobb privatizáció Szerbiában, amelynek révén az amerikai vállalatok már az első helyre kapaszkodtak fel a külföldi a befektetések nagyságát rangsoróló listán.
A horvát INA és a szerb Beopetrol egyre durvuló vitájának újabb fordulata, hogy Aleksandar Vlahovic szerb gazdasági és privatizációs miniszter kedden élesen tiltakozott Horvátország belgrádi nagykövetségénél, mert a horvát INA olajipari vállalat egyik illetékese azt állította: jogellenes volt a Beopetrol privatizációja, és abból a miniszternek is haszna származott. Zuzul Jelacic – aki az INA igazgatóságának tanácsosaként mutatkozott be – a belgrádi B92 rádiónak nyilatkozva egészen pontosan úgy fogalmazott: Vlahovic csúszópénzt kapott a Beopetrol eladásakor, és kerülte a megállapodást az INA-val a Beopetrol vitás tulajdonáról. Jelacic azt állította továbbá, hogy az INA-t illeti meg a szerbiai Jugopetrol és a NIS horvátországi tulajdona is.
Vlahovic a horvát nagykövetségnek eljuttatott tiltakozó jegyzékében bocsánatkérést követel az INA-tól az őt ért vádak miatt. A horvát cég korábban tárgyalásokra szólította a privatizációs minisztert. Vlahovic közölte, hogy kész tárgyalni bármiről az INA képviselőivel, de ehhez a horvát vállalatnak előbb nyilvánosan – a sajtón keresztül és személyesen is – bocsánatot kell kérnie tőle.
A miniszter ismételten leszögezte, hogy a Beopetrolt hamarosan eladják, mert a vállalat tulajdona nem képezi vita tárgyát. Rámutatott arra, hogy Beopetrol még a titói Jugoszlávia szétesése előtt, 1990-ben, az akkori törvényeknek megfelelően vált ki az INA-ból, ezért a cég létesítményei nem képezik a volt tagköztársaságok közötti vagyonmegosztás részét.
A miniszter szerint az sem vitás, hogy továbbra is a szerbiai NIS birtokolja saját tulajdonát az Adria-kőolajvezetékben, illetve a Jugopetrol horvátországi benzinkútjai is e vállalathoz tartoznak. Vlahovic szerint hiba lenne összekötni a Beopetrol eladását a NIS és a Jugopetrol horvátországi kinnlevőségeivel, és ezt így még a horvát kormány sem vetette fel soha.
A szerb privatizációs ügynökség a múlt héten jelentette be, hogy a Mol Rt. ajánlatával szemben a Lukoil orosz olajipari óriás nyerte meg a Beopetrol privatizációs pályázatát. A Beopetrol eladásáról szóló szerződést egyelőre nem írták alá, és az INA azzal fenyegetőzik, hogy ha aláírják, akkor nemzetközi döntőbírásághoz fordul.
A Lukoil aktív a Balkánon
Az OAO Lukoil Holdings (LKO) jelezte érdeklődését az Oltchim SA román vegyipari komplexum felvásárlására – olvasható a Ziarul Financiar című lapnak meg nem nevezett privatizációs forrásokra hivatkozó hírében. A Lukoil igen aktív a balkáni térségben: bulgáriai erős jelenléte után nemrégiben a szerb Beopetrol magánosítási tenderén győzte le a magyar Molt, s most Romániában is terjeszkedni kíván.
Az oroszok egyre nyomasztóbbak
Térségi elemzők szerint a kelet-közép-európai kőolajipar privatizációja kapcsán tapasztalható „tűzijáték” nem ok nélkül való. Arról van szó, ugyanis, hogy a régiós piac szereplőinek csak egy nagyobb társaság részeként lehet esélyük a túlélésre.
A nagyobb szereplők – OMV, Mol, PKN Orlen – számára azonban nem mindegy, hogy milyen pozícióik lesznek az esetleges térségi társaságban, ezért minden egyes kisebb cég vagy esetleg jelentéktelennek látszó részvénycsomag megszerzésért késhegyre menő harc folyik. Nem annyira a konkrét pozíciókért, sokkal inkább a valamikori regionális holding igazgatósági helyeiért. A regionális erőfeszítéseket persze, némileg beárnyékolja az orosz olajipari óriáscégek nyomasztó fölénye, s egyre látványosabb előretörése.
