Az Európai Unió úthálózat-fejlesztési terveiben is kiemelt irányként szereplő, a tervezett Budapest-Ploce autópályát is magába foglaló 5c korridor bosznia-hercegovinai szakaszának építése kapcsán éles politikai polémia és ezt kísérő sajtóvita alakult ki Zágráb és Szarajevó között.
A mértékadó zágrábi napilap, a Vjesnik is beszámolt arról, amikor nemrégiben Ivica Racan horvát kormányfő személyesen ajánlotta fel
autópálya-építésben jártasabb országa segítségét szarajevói kollégájának. A válasz több mint udvariatlan volt, s nem azért, mintha Bosznia-Hercegovina számára nem lenne létkérdés a közlekedés fejlesztése, azon belül is a tengeri kijárat és az európai “köldökzsinór”.
Bosmal City Center
A tervezéssel, tanácsadással, kivitelezéssel, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozó boszniai-malájziai Bosmal vállalat legismertebb szarajevói beruházása az épülő, helyi szinten „felhőkarcoló-számba menő” Bosmal City Center irodaház együttese. Itt a hírek szerint 9 újgenerációs gyorslift szolgálja majd az odatelepülő cégek, s dolgozóik kényelmét.
Ráadásul éppen évtizede időről időre nemzetközi támogatást is kap a boszniai úthálózat fejlesztése. Néhány évvel ezelőtt a térségben komoly fegyveres erőt állomásoztató Egyesült Államok gyakorolt nyomást a Bosznia-Hercegovina szomszédságában „kiflialakban” elterülő Horvátországra, hogy saját sztrádáját – Dubrovnik és Zágráb között – ne a saját területén, hanem Bosznián át vezesse – mondván, arra rövidebb. Arról nem beszélve, mennyivel megkönnyítette volna ezzel a zágrábi vezetés a nemzetközi békefenntartó erők csapatszállításait. A washingtoni pénzügyi ígéretek ellenére sem került sor erre a nyomvonal-módosításra.
A Bosmal menedzsmentje
Térségi elemzők szerint a szarajevói vezetés azért utasította el ab ovo a horvát sztrádaépítők ajánlatát, mert el akarja kerülni az 5c korridor 330 kilométeres bosznia-hercegovinai szakaszának nemzetközi pályáztatását. Ezzel persze az is együtt jár, hogy európai, illetve világbanki fejlesztési forrásokat sem tud bevonni a szarajevói kormányzat.
Úgy tűnik azonban, hogy erre nem is lesz szükség. A hírek szerint a boszniai sztrádaépítés első fázisát a szarajevói illetőségű, felerészben malájziai, felerészben bosnyák tőkéjű Bosmal cégre bízta a kormány. A Bosmal saját tájékoztatása szerint a cég az első fázis megvalósítása során egy koncessziós autópálya építési tervdokumentációját, nyomvonalvezetését, finanszírozási terveit készíti el – a szarajevói kormányzat felkérésére.
Fiume, Koper, Ploce?
A horvát lapokban szóba került, hogy a magyar kormány európai uniós nyomásra az M7-es fejlesztése helyett inkább a Budapest-Eszék iránynak adna elsőbbséget. Erről a helyettes államtitkár csak annyit mondott: régi, még a jugoszláv időkből örökölt versengés folyik Ploce, Rijeka és Koper között. Ebbe a magyar kormányzat szintén nem szól bele, a magyar autópálya-fejlesztési tervek, melyeket jórészt a hazai forgalmi szempontok alakítanak, ugyanakkor világosak: 2006-ig az M7-es balatoni szakaszát ki kell építeni.
“A Budapest-Ploce autópálya bosznia-hercegovinai szakaszának építésébe csak a nyomvonalat és az ütemtervet illetően szólunk bele, hogy ki és milyen pénzügyi konstrukcióban végzi a megvalósítást, az a szarajevói kormány belügye” – szögezte le Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, aki a magyar tárgyalófelet képviseli az eszéki megbeszélésen. Annyit azonban hozzátett ehhez, hogy ha a szarajevói kormányzat fejlesztési hiteleket kívánna igénybe venni, kénytelen lesz nemzetközi pályázatot kiírni a sztrádaépítésre.
A magyar álláspontról szólva elmondta, hogy június elején kétoldalú magyar-horvát tárgyaláson rögzítették Zágrábban a határátszelés lehetőségeit. Emellett a magyarországi forgalmi szempontok alapján még ebben a kormányzati ciklusban Dunaújvárosig, illetőleg a szekszárdi Duna-hídig építik ki a 6-os út mentén az autópályát. A Pécs felé vezető szakaszon azonban a 2010-ig terjedő időszakban is csak gyorsforgalmi utat terveznek, míg a pécsi elágazástól a horvát határig vivő 56-os út gyorsforgalmi úttá építése 2010-ig nem szerepel a tervek között.
