A kormány pénteken elküldte Brüsszelbe, az Európai Uniónak a szerdán elfogadott középtávú gazdaságpolitikai programot, amely egyben az utolsó előcsatlakozási program – jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
Jövőre nem nőnek a reálbérek
Jövőre a gazdasági növekedés 3,5 százalékos lesz, 2005-ben 4-4,5 százalék, 2006-ban pedig 4,5-5 százalék, miközben az infláció évente 1 százalékponttal csökkenhet, azaz 2006-ra 3 százalékra zsugorodik – mondta a pénzügyminiszter. Mindezt Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével közösen vitatta meg a kormány, a jegybank elnöke ugyanis részt vett a szerdai kormányülésen.
A munkatermelékenység a pénzügyminiszter véleménye szerint évente 3-3,5 százalékkal nő 2006-ig, ami pedig a reálbéreket illeti, jövőre nem nőnek, 2005-től viszont a termelékenységgel párhuzamosan vagy annál 1-2 százalékkal gyorsabban emelkedhetnek. Ebben a 2006-ig tartó időszakban az államháztartási hiányt ugyancsak fokozatosan csökkenti a kormány, 2006-ra a GDP-arányos deficit 2,5 százalékra süllyed – jelentette ki László Csaba. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy 2006-ra a 2008-as eurócsatlakozás valamennyi feltételét képes teljesíteni az ország.
Nincs válasz mindenre
Ha a jövő évi adóreformokról, a kormány rövidtávú gazdaságpolitikai terveiről, elképzeléseiről kíván tájékozódni, megteheti ezt az Adózás-dossziéban
A kormányzat célja, hogy a magyar vállalkozások felkészültek legyenek az uniós versenyre, a fejlett infrastruktúra biztosítsa a beruházások kedvező allokációját. Cél, hogy a csatlakozás társadalmi költsége a lehető legalacsonyabb legyen.
Csökken az államis szerepvállalás
László Csaba elmondta, hogy a költségvetés hiányának, az állami szerepvállalásnak a csökkentése fontos abból a szempontból, hogy a magánszféra számára rendelkezésre álló források növekedjenek. Az infrastrukturális fejlesztésekkel a regionális különbségek csökkenthetőek, a Vásárhelyi-terv részben ezt szolgálja.
A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az olcsó bérmunka ideje lejárt. Az EU-tagjaként nem lehet elmaradott bérekkel versenyezni alacsony hozzáadott értékű beruházásokért. A bérek emelkedéséhez azonban termelékenységnövekedés a versenyképesség javulása szükséges. A kormány igyekszik ezt minél inkább elősegíteni.
A most elkészült stratégia az utolsó, melyet hivatalosan az EU illetékes bizottságának be kellett nyújtani a csatlakozással kapcsolatosan. Jövő tavasszal a kormánynak már konvergencia programot kell előterjesztenie az Európai Uniónak, hiszen a csatlakozási fázis lezárul.