Belföld

Kettős állampolgárság – ki a jó bevándorló, ha magyar?

A vitában elvi és jogi érvek, politikai szempontok kavarognak, nehéz megmondani, valójában miért lenne lehetséges vagy lehetetlen a határon túl élő magyaroknak megadni a kettős állampolgárságot.

A vajdasági magyarok ügye kapcsán Kovács László külügyminiszter egyetlen nap alatt eljutott a teljes elutasító állásponttól addig, hogy „talán lehetséges”. Tizenöt európai uniós képviselő társaságában a Sziget fesztiválon kijelentette: kettős állampolgárságot nem adnak kollektív alapon. „Az Európai Unióban csak egyéni elbírálás alapján adhatók a kettős állampolgársággal járó jogok” – mondta a délvidéki magyarság kezdeményezésére reagálva.

Mit mond most a törvény?

 

1993. évi LV. törvény
A magyar állampolgárság megszerzése
4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem elôterjesztését megelôzô nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen elôéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság elôtt büntetôeljárás nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;
d) honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti; és
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekbôl magyar nyelven eredményes vizsgát tett. E vizsgára csak nagykorú személy köteles.
(2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme elôterjesztését megelôzôen legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg;
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
c) magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
d) magyar hatóság menekültként elismerte. 

Egyszerű jogtechnikai kérdés – vagy mégsem?

Az etnikai alapon megszerezhető állampolgárság kérdése jogtechnikailag megoldható. A parlament dönthet arról, hogy módosítja az 1993. évi LV. Törvényt, ezzel megkaphatnák a magyar állampolgárságot mindazok, akik valamilyen formában magyarnak vallják magukat.

Szakértők szerint önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok magyarságuk okán kaphassanak magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy elképzelhető, hogy ez a jogviszony az adott ország minden állampolgára számára hozzáférhető legyen. Különben az etnikai hovatartozás alapján kiadott állampolgári jogok diszkriminációhoz vezetnének. De az elbírálás még akkor is vég nélküli procedúrákba torkollana, ha az etnikai diszkrimináció megengedett lenne.

Az EU ugyan nem tiltja a kettős állampolgárságot, mégis az a tendencia, hogy visszaszorítsák. Ennek eszköze, hogy aki kettős állampolgárrá válik, annak bizonyos időn belül meg kell szüntetnie valamelyik országhoz fűződő állampolgárságát. A két államhoz tartozás a kettős jogok és kettős kötelezettségek problémáját veti fel. Jogi szakértők ennek analógiájaként említik a hontalanságot, amelyet az EU szintén igyekszik visszaszorítani. Ugyancsak jogértelmezési nehézséget jelent, hogy egy EU-tagország állampolgára egyben az EU állampolgára is. További kérdéseket vet fel annak a jogállása, aki nem EU-tagország polgáraként etnikai vagy egyéni elbírálás alapján megszerzi az EU-állampolgárságot.

Dr. Kardos Gábor nemzetközi jogász úgy véli, “erősen kérdéses”, hogy az unió mit szólna, ha Magyarország előállna a kettős állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó kéréssel. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy azt mondaná, nem akarja munkaerőpiacára korlátlanul beengedni az így magyar állampolgársághoz jutókat, tehát a magyar államnak különbséget kellene tennie magyarországi és vajdasági magyarok állampolgársága között. “Ez egyfajta korlátozott állampolgárság lehetne, ami azt jelenthetné, hogy a vajdasági magyarok mozgása csak a magyar állam területére válhatna szabaddá, az EU többi tagállama irányában azonban nem.”

Mi a helyzet máshol?

 

A francia állam elismeri a kettős állampolgárságot, és csak akkor utasítja el a kérelmet, ha a másik ország nem fogadja el a kettős állampolgárság intézményét.
Németország pozitív diszkriminációt alkalmaz a letelepülés és államplgárságot kérő németek esetében.
Görögország az Albániában és Macedóniában élő görög nemzeti közösséghez tartozóknak állítja ki a nemzeti vízumot.
Írországban elég, ha a kérelmező bizonyítja, hogy legalább egy nagyszülője ír származású, megkapja az ír útlevelet.  

Nem adják könnyen

A jelenlegi helyzetet igazságtalanak ítélik a vajdasági magyarok, mivel ők, ha vannak is magyar felmenőik, ugyanolyan nehezen kapják meg még a letelepedési engedélyt is, mint egy albán vagy amerikai bevándorló. Hiába élnek több éve Magyarországon, érzik magukat magyarnak, és szeretnék itt leélni életüket. Annak sem jobb a helyzete, aki a történelem viharában magyar állampolgárként született Erdélyben, mivel ő már román állampolgárnak számít, és visszahonosítása legalább olyan bonyolult és bizonytalan, mint annak a helyzete, aki soha nem volt a magyar állam polgára.

A bevándorlást igénylők szerint 1994-óta egyre hosszabb és kilátástalanabb a procedúra, mellyel letelepedésüket kérvényezhetik. A siker többszöri nekifutás esetén sem biztos. Aki először durálja neki magát a letelepedési engedély megszerzésének, annak legalább három kemény hónap, míg minden szükséges dokumentumot beszerez. Ehhez akár többször is vissza kell térnie az anyaországba, ami tovább növeli az amúgy is 100-200 ezer forintos költségeket. Az ügyintézés 10-12 órás sorban állásokkal jár. A hivatal jogszabály szerint négy hónapon belül köteles elbírálni a kérvényt. Ennek ellenére volt, aki másfél évet várt – az elutasítására.

Az esélyek arányosan nőnek a „pályázó” magyarországi keresetével – vélik a kérelmezők. Ehhez persze az szükséges, hogy azt egy Magyarországon bejelentett munkaviszonnyal igazolni tudja. Jelenleg azonban kevés munkaadó vesz a nyakába külföldi állampolgár foglalkoztatásával járó terheket. Bármilyen cégről legyen is szó, a posztot előtte újságban meg kell hirdetni, és külföldi állampolgár csak akkor alkalmazható, ha egyetlen magyar jelentkező sem felelt meg a kritériumoknak.

Van ok a félelemre?

A szerb kormány jelezte, nem gördítene akadályt a kettős állampolgárság bevezetése elé. „Mi tulajdonképpen a háttérben eddig is dolgoztunk és dolgozunk azon, hogy a kettős állampolgárság intézménye megvalósuljon” – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szerb kormány miniszterelnök-helyettese. A kérdés fontosságára a vajdasági magyarok aláírásgyűjtéssel hívták fel a figyelmet.

A magyar kormány az EU-ra hivatkozás mellett gyakran él azzal az érvvel, hogy a magyar munkaerőpiacot hátrányosan befolyásolhatná az intézkedés, mivel így nagy létszámban jönnének dolgozni a határon túlról. A Gazdasági Kutatóintézet szakértője, Ádler Judit szerint nem valószínű, hogy a magyar munkaerőpiacra jelentős hatással lenne az intézkedés, mivel a kedvezőbb munkakörülményekért a határontúliak nem adnák fel tömegesen lakóhelyüket, nem hagynák magára családjukat. Példaként az EU-n belüli munkavállalást említi: ott is alaptalannak bizonyult az a korábbi vélekedés, hogy a szabadon vándorló olcsó munkaerő legyűri a helyi munkavállalókat.

Egyes vélekedések szerint a kettős állampolgárság ügye inkább belpolitikai kérdés, semmint jogi vagy gazdasági: azért tétovázik a kormány, mert az állampolgárságot megszerző határontúli magyarok inkább jobbra szavaznának. Bársony András államtitkár szerint azonban az MSZP vagy a kormány részéről ilyen gondolat nem merült fel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik