Az már biztos, hogy a mostani évi 40 százalékos (legfeljebb 240 ezer forintos) adókedvezménynél kisebb támogatás jár jövőre a lakáshitelek után, és azt is csak a sokgyermekesek, illetve az igazán rászorulók vehetik majd igénybe. Hogy kiket fed a rászorulók fogalma, az egyelőre nincs tisztázva, mint ahogy az adókedvezmény leendő kulcsa és maximuma sincs még kidolgozva.
Szűkülő kamatmarzsok?
A Pénzügyminisztérium már csütörtökön cáfolta a Napi Gazdaság információját, mely szerint a PM a jelenlegi húsz évről háromra csökkentené az állami kamattámogatás idejét. A lap szerint az intézkedés a lakáshitelkamatok 5, illetve 6 százalékos szintjének megtartása mellett a bankok kamatmarzsának további szűkülését eredményezné, illetve eredeményezte volna.
A pénzügyi tárca, a nagyobbik kormánypárt képviselői és a lakásügyi kormánybiztos abban megegyeztek, hogy a mainál igazságosabb lakástámogatási rendszert szükséges életbe léptetni, amely az arra leginkább rászorulókat támogatja a legnagyobb mértékben. A mostani rendszer ugyanis kettős támogatást nyújt, egységesen mindenkinek: egyfelől a hitelek állami kamattámogatása, másfelől a törlesztőrészletek évi 40 százalékos szja-kedvezménye folytán. A legjobban nyilván az jár, aki a maximumig ki tudja használni a támogatásokat, vagyis legalább 15 millió forintos hitelt vesz fel úgy, hogy éves szinten legkevesebb 600 ezer forintot törlesszen. Ők pedig vélhetően nem a leginkább rászorulók – vélik a változtatások hívei.
Nőnek a kiadások
A kormány döntése értelmében a költségvetés jövő évi deficitje nem haladhatja meg a GDP 3,8 százalékát. A jelenlegi lakástámogatási rendszer ugyanakkor nem támogatja a hiány kordában tartását. A büdzsé terhei évről-évre nőnek, a lakáshitelek után idén várhatóan 20 milliárd forintot, s ha a szisztéma nem változik, akkor 2004-ben 35 milliárdot igényelhetnek vissza adókedvezmény címén. Máté Dániel, a PM szóvivője ugyanerre a számításra alapozhatta egyik korábbi nyilatkozatát, mely szerint az adókedvezmény megszüntetésével 35 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés, miközben a szociálpolitikai kedvezmény emelése 12 milliárddal, a kamattámogatások többlete pedig 48 milliárddal emeli a kiadási oldalt.
A most körvonalazódó javaslatok egyik érdekes pontja, hogy a már korábban felvett „nagyobb” hitelek adókedvezménye szintén megszűnik – „kiszámítható és megbízható” módon. A nagyobb hitel pontos meghatározása, illetve a kedvezmény megszűnésének kidolgozása még várat magára.
Ellenzék: „szemfényvesztés, ami történt”
Mádi László Fideszes politikus szemfényvesztésnek és a polgári kormány lakáspolitikája tönkretételének nevezte a pénzügyi tárca és a szocialista frakció szerdai egyeztetését. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi kormány „immáron a harmadik csapást méri az otthonteremtésre”. Először a bérlakás-építési keretet csökkentették a felére, majd a kamatkedvezményeket nyirbálták meg, most pedig az adókedvezményt akarják elvonni – sorolta Mádi a csapásokat.
A kormány ugyanakkor az igazságosabb elosztás szándékával védekezik, mondván: a támogatott lakáshitelek 30 millió forintról felére csökkentése is ezt a célt szolgálta. Az igazság valahol félúton lehet. Ott, ahol a nemes társadalmi célok a költségvetési kiadások visszafogásának praktikus lehetőségeivel találkoznak.
