A K&H Equitiesnél jelenleg folyó felügyeleti vizsgálat részeredményeként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hétfőn a rendőrségen és az ügyészségen kiegészítő feljelentést tett, valamint újabb információkat küldött az Állami Számvevőszéknek – közölte a PSZÁF hétfőn.
“A PSZÁF a mai napon (hétfő) az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Fővárosi Főügyészséghez a korábbi elutasított bejelentésben foglaltakat kiegészítő feljelentést tett” – áll a közleményben.
A PSZÁF emlékeztet arra, hogy a felügyelet 2003. június 16-án levélben fordult a rendőrséghez és a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz a Pannonplast Rt. részvényeinek felvásárlásával kapcsolatos, azon túlmutató egyéb szabálytalanságok, bűncselekmények kiderítése érdekében is. A felügyelet kezdeményezésére és bejelentésére indult el a K&H Equitiesnél történt szabálytalanságok és bűncselekmények felderítése.
A PSZÁF által szükségesnek tartott büntetőeljárás lefolytatását azonban az ORFK június 30-án megtagadta – teszi hozzá. A közlemény hangsúlyozza: a PSZÁF maga végzi a K&H Equities vizsgálatát, de kapcsolatban áll a belga és a holland felügyeletekkel is. A felügyelet részletekre kiterjedően, szakszerűen vizsgálja az ügyet, és európai színvonalú, a tőkepiac általános érdekeinek megfelelő intézkedéseket kíván alkalmazni.
Mindaddig, amíg a vizsgálatokat teljes körűen le nem zárják, nem lehet sem a veszteség esetleges mértékéről, sem egyéb kérdésekről biztosat állítani – áll a közleményben.
A PSZÁF leszögezi hogy a felügyelet a vizsgálat során az előírt kötelezettségének eleget tett, nyomozati jogköre nincs, hatásköre a bűncselekmények felderítésére nem terjed ki. Ugyanakkor rögzítik azt is, hogy értékelésük szerint a vizsgálat során számos bűncselekmény gyanúja vetődött fel.
A Pannonplast Rt. részvényeinek felvásárlásával összefüggő felügyeleti ellenőrzés olyan szabálytalanságokat tárt fel, amely indokolttá tette a vizsgálat kiterjesztését. Így 2003. június 23-án célvizsgálat indult a K&H Equitiesnél, amely mára minden részletre irányuló átfogó vizsgálat lett. A rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal csak ezt követően kezdett el vizsgálódni a PSZÁF bejelentésére.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a felügyelet a rendelkezésére bocsátott, elsősorban az intézménytől kapott információk, dokumentumok alapján dolgozik. Utólag megállapítható, hogy a K&H Equitiesnél olyan jogsértő eszközöket lkalmaztak, amelyekkel szándékosan kikerülték az ellenőrzési pontokat – teszik hozzá. “Így a belső ellenőrzést, a könyvvizsgálót és a felügyeletet is megtévesztve, szervezetten, külön felsővezetőnek tulajdonított előírásokkal biztosítottan burkolttá, rejtetté tették a visszaéléseket, az ügyfelekkel történő kapcsolattartásra egyetlen személyt jelöltek ki” – áll a közleményben.
Olyan szándékos, szervezett bűncselekmény gyanújáról van szó, amelyet szakmai ellenőrzéssel és felügyeleti eszközökkel nem lehetett kiszűrni – szögezi le a felügyelet. Hozzáteszi, hogy ilyen esetben célravezető eszközökkel a nyomozóhatóságok rendelkeznek.
A közlemény szerint a jogellenes működés feltárását nem segítette az a körülmény sem, hogy az érintett ügyfelektől semmilyen jelzés nem érkezett a felügyelethez, jóllehet az ügyletek szokatlan lebonyolítási módja fel kellett, hogy tűnjön számukra.
A felügyelet megtévesztését igazoló tények között sorolja fel a közlemény, hogy a részére átadott információk nem egyeztek meg a banknál nyilvántartott információkkal. Példaként említik, hogy a K&H Befektetési Rt. és az ABN AMRO Equities (Hungary) Értékpapírkereskedelmi Rt. közötti ügyfélállomány-átruházás során a 2001. július 30-án a felügyelethez bejelentett átruházott állomány adatai nem egyeztek meg a ténylegesen átruházottakkal. Felvetődik a gyanú, hogy a felügyelt intézmény hamis adatokat szolgáltatott – teszik hozzá.
A PSZÁF teljességi nyilatkozatot kapott a K&H Befektetési Rt. vezetőitől, amelyben kijelentik, hogy “nincsenek olyan tranzakciók, melyek nem lettek megfelelően a felügyelet számára átadott kimutatások alapjául szolgáló bizonylatokon rögzítve”.
A K&H Bank vizsgálatánál megállapítható, hogy a bank 1999 januárjától 2003. júliusáig mintegy 1500, a brókercég pedig a fúzió óta mintegy 50 pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentést tett a rendőrséghez a pénzmosás elleni törvény előírásai szerint. Ezek között több olyan is volt, amely Kulcsár Attilával közvetlenül összefüggésbe hozható, azonban az ORFK pénzmosási ügyekkel foglalkozó részlege egyetlen egy esetben sem igazolt vissza bűncselekmény alapos gyanújára utaló adatot.
