Szerdán délután rendkívüli ülést tart az Európai Parlament költségvetést ellenőrző bizottsága. Az ülésen arra keresik a választ, hogy az Európai
Bizottság vajon megfelelően kezeli-e az elmúlt héten az uniós statisztikai hivatalánál (Eurostat) kirobbant, igen súlyosnak tűnő csalási ügyet.
A bizottság már rögtön az ügy napvilágra kerülését követően megtette az első lépést a vizsgálatok felgyorsítása érdekében, de ez az európarlament tagjainak kedélyét nem csillapította. Ők úgy vélik, hogy jóval korábban rá kellett volna csapni az érintett Eurostat-vezetők kezére, a hivatalban ugyanis már 1999-ben megkezdte a vizsgálatot az EU csalásokat vizsgáló szervezete, az OLAF.
Mi történt?
A gyanú szerint az uniós statisztikai hivatalnál 1989-től 1999-ig, vagyis kerek egy évtizeden át bevett gyakorlat volt, hogy a partnerekkel kötött szerződésekben indokolatlanul magas összegeket állapítottak meg (ugye ismerős?), és a maradékot (ez gyaníthatóan az indokolatlanul megállapított és a piaci ár különbsége) a szerződő felek által közösen nyitott titkos bankszámlán helyezték el – írja a csalási ügyről az uniós ügyekben járatos Bruxinfo. Az ügyről 1999-ben ráadásul több vezető beosztásban lévő Eurostat-vezető is tudomást szerzett, akik szóban figyelmeztették az érintetteket: a gyakorlat tarthatatlan, ám a feddés nem vont maga után vizsgálatot vagy valamiféle rendszeres ellenőrzést.
Ám úgy tűnik, és ezt furcsállják a parlament tagjai is, hogy az évekig tartó vizsgálatok ellenére a bizottság csak akkor csapott az asztalra, amikor a csalásról szóló hírek először megjelentek a sajtóban. Ráadásul ekkor zavarba ejtő gyorsasággal sziklaszilárdnak tűnő bizonyítékok is előkerültek a bizottság fiókjaiból. A bizottsághoz a múlt hétfőn eljuttatott és idézett egyik jelentés szerint a korábban elképzeltnél súlyosabb és rendkívül kiterjedt visszaélések történtek az Eurostatnál.
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a pénzek magánzsebekbe vándoroltak, vagy „közcélokra” fordították őket. Az EUobserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli internetes lap szerint mindenesetre előfordult az is, hogy a „feles” pénzt az Európai Bizottság röplabdacsapatának szponzorálására, ebédmeghívásokra költötték (Commission admits huge Eurostat fraud).
Testre szabott pályázatok
Az EUobserver szerint a pénz egy része az érintett cégek csődje miatt már eltűnt. Más része azonban továbbra is a már említett titkos számlákon parkol.
Az eddigi vizsgálódások során arra is fény derült, hogy bizonyos tendereket eleve előre kiválasztott cégekre szabtak, hogy azok így zsíros megbízásokhoz jussanak. A kedvezményezettek közé tartozhat az a francia statisztikai tanácsadó cég, a Planistat is, amelyik sajtóértesülések szerint 10 év alatt legalább 41 millió eurónyi megrendelést kapott a Luxemburgban székelő Eurostattól.
Prodi: fájni fog, de elkerülhetetlen
Parlamenti kételyek ide vagy oda, a bizottság elnöke, Romano Prodi súlyos megtorlást helyezett kilátásba a korrupciós ügybe keveredett intézménnyel szemben. Mint mondta: „drasztikus intézkedéseket hozunk, amelyek fájni fognak, de elkerülhetetlenek”.
A bizottság első körben fegyelmi eljárást indított három személy ellen, több vezető beosztású hivatalnokot pedig tanácsadónak minősítettek át. A még hatályos szerződéseket felbontották a gyanús cégekkel. (Lásd bővebben: a bizottsági jelentésbe >>)
Azt még nem lehet tudni, hogy az ügy folytatásához mit szólnak a parlamenti képviselők. Egyszer, 1999-ben már megbuktatták az unió megkerülhetetlen szervét. És most ismét egy korrupciógyanús ügyben látják késlekedni a bizottságot.
