A holland tévében nyilvánosságra hozott információk szerint a csalás ötlete az adóhivatal egyik alkalmazottjától származott. Heerlen települése Maastricht városának közelében van, és a menekülteket a Stamprov céghez küldték dolgozni. A menedéket kérők a háziszárnyasok tömeges levágásával foglalkoztak, a kormány így próbálta megállítani a háziszárnyas-influenza terjedését.
A Gelderland völgyében Limburg tartományban dolgozó menekülteket egy foglalkoztatási iroda, a Moonen Agroservice közvetítette a munkára. Mikor a cég az adóhivataltól a menekültek adószámát kérte, a hatóság csak egyetlen számot küldött. A kitalált személy beszédes nevet kapott: F. Vogelpest, ez azt jelenti, hogy szárnyas-influenza. Az ezen a néven regisztrált ember családi állapota nőtlen volt, születési dátuma pedig 2003. április 14. – írja a De Volkskrant napilap.
Sajtótalálgatások szerint elképzelhető, hogy a csalás egy nagyobb szabású (esetleg állami) akció része volt, amely arra irányult, hogy a szárnyas-influenza valódi következményeit eltitkolják a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt.
Rögtön lett munkavállalási engedély
A botrány kirobbanásakor a holland gazdák egyesülete, az NBvH azt nyilatkozta, hogy az adóhivatal egy bűnszövetkezet, és hivatalosan fel is jelentette az állami hivatalt. A lobbicsoport korábban is megkérdőjelezte, hogy miként sikerült a kormánynak rövid idő alatt olyan sok munkaerőt találni az állatok megsemmisítéséhez. Szerintük ezt csak a törvények megkerülésével lehetett végrehajtani, ezért a gazdák vizsgálatot követelnek.
Az ügyben nem csak az adóhivatal, és közvetve a pénzügyminisztérium tekinthető felelősnek, hanem a szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium is. A menekültek ugyanis rendszerint hetek, hónapok múlva juthatnak munkavállalási engedélyhez, ebben az esetben azonban egy nap alatt megszülettek a szükséges engedélyek.
A Pénzügyminisztérium beismerte
A pénzügyminisztérium szóvivőjén keresztül elismerte, hogy a sajtóban ismertetett esetben “nem mindig a törvény betűje szerint cselekedtek”, és hogy “ennek nem lett volna szabad megtörténnie”. A minisztérium lépéseket tett, hogy hasonló eset a jövőben ne történjen.
A szárnyas influenza az év elején tört ki egyes holland tartományokban, majd átterjedt Belgiumra és Németország határ menti részeire is. A kormány megelőzésképpen több tartományban tömeges mészárlást rendelt el, s a járvány végére 80 millió csirkét, libát, rucát és pulykát vágtak le. Az elmúlt hat hónapban új eseteket nem észleltek, így az Európai Bizottság megadta az engedélyt a holland szárnyas és tojás exportjára.
Forrás: www.euro.hu
