Az érdekvédő az alkotmányossági aggályok közé sorolta a jogszabály “cselédpasszusnak” nevezett paragrafusát, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató a jelenlegi 280 óra mellett további 216 óra plusz munkát rendelhessen el. Úgy vélte: ez “indirekt módon negatívan diszkriminálja” a pedagógusokat.
Kerpen Gábor úgy ítélte meg, hogy az évi 496 tanítási órával nem maradhat fenn az oktatás jelenlegi minősége.
Véleménye szerint az oktatási tárca “szokásos reakciója”, mely szerint a túlóra vállalása a munkavállaló és az intézményvezető közös megállapodásán alapul, nem állja meg a helyét, ugyanis az a módosítás egy másik pontjára vonatkozik.
Hozzátette: csorbulhat az iskolaválasztás szabadsága azáltal, hogy ezentúl a fenntartó eldöntheti, hogy az iskolában hány első osztály indulhat, illetve az óvodában hány kiscsoport lehet.
Álláspontja szerint ez a rendelkezés egy finanszírozási problémára adott szakmai válasz, ami a tömörülésnek elfogadhatatlan.
A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy az évfolyamismétlésre vonatkozó új szabályozás, amely szerint buktatni az első három évben csak a szülők beleegyezésével lehet, sérti a diákok túlnyomó többségének érdekét, a gyorsan és a lassan haladókét egyaránt.
A törvény ezen pontja az érdekvédő szerint alkotmányossági aggályt vet fel a tanulás és a tanítás szabadságát illetően.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
