Régen volt ilyen lehetőség – kommentálta a FigyelőNetnek Zékány András, az ING értékpapírelemzője az állampapírpiacon kialakult helyzetet. A más befektetési célpontokhoz képest meglévő kamatprémium ugyanis olyan jelentős, hogy azt mindenképpen érdemes kihasználni magyar- és külföldi befektetőknek egyaránt.
Nagy kereslet a hosszú kötvények iránt
A csütörtöki aukción felkínált 40 milliárd forintnyi (2008/C jelű) ötéves kötvényre közel háromszor ekkora értékű ajánlat érkezett, és végül 45 milliárd forint volt a szétosztott csomag értéke. A 2014/C jelű tízéves papír iránt ennél kisebb volt az érdeklődés, de az eredetileg felkínált 30 millárdos kerethez képest 55 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, s végül 30 milliárdot allokált az Államadósság Kezelő Központ. Az átlaghozamok az ötéves papírnál 7,5, a tízéves kötvény esetében 6,75 százalékon alakultak ki.
A két héttel ezelőtti kötvényaukciók elkeserítő eredményei után (amikor is a 15 éves futamidejű papír ugyan elkelt, de a hároméves kötvényből a felkínált 50 milliárd forintnál jóval alacsonyabb pakett talált csak gazdára, és mindkét kötvény esetében emelkedtek a hozamok) most nagy bizonytalanság előzte meg az újabb kibocsátást. Az utóbbi hetek forinttal kapcsolatos történései, a jegybank és a PM egymásra mutogató és ellentmondásos nyilatkozatai után kérdéses volt, hogyan ítélik meg a magyar államkötvényekben rejlő lehetőségeket a befektetők, elsősorban az árfolyamokat a marionettbábuk zsinórjaihoz hasonlóan mozgatni tudó külföldiek.
Az aukciók eredménye láttán valamelyest megnyugodhatunk, talán véget ért a bizalmi krízis legsötétebb fejezete. Az elemzők azért óvatosságra intenek, egyértemű trendfordulóról még nem mernek beszélni. Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője szerint az élénk kereslet valóban pozitív jelként értékelhető, de a hangulat még mindig bizonytalan, a befektetők többsége továbbra is kivár. A hosszú távú (5-10 éves) hozamok valóban vonzóak, de rövid távon a forint alakulása még komoly kockázatokat hordoz. Mindenesetre az aukciós siker – átmenetileg legalábbis – jót tett a hazai valutának: csütörtökön délutánra az euróval szembeni árfolyam 261,35 forintra erősödött (igaz, a nap végére 262,75-re gyengült, de péntek reggel ismét erősödéssel, a 261,3 forintos szinten „ébredt”).
Várakozásoknak megfelelő infláció
Az állampapírpiaci tendenciák és a forint egymásra is ható alakulása az idei inflációs célkitűzések teljesülése szempontjából sem közömbös. A KSH ma reggeli adatai szerint 4,3 százalékos volt az év/éves infláció júniusban (a havi áremelkedés 0,2 százalék lett), a májusi 3,6 százalékos ráta után. Az elemzői konszenzus ezúttal ennek éppen megfelelő volt, a friss szám tehát nem okoz meglepetést a piacon. Augusztusban ennél magasabb, 5 százalék fölötti árindexet prognosztizál az elemzők többsége, de az év egészére kitűzött 4,5 százalékos cél még ekkor is teljesülhet, feltéve, hogy a forint valóban képes lesz stabilizálódni a kormányfő által kívánatosnak tartott és csütörtökön újfent hangoztatott euróval szembeni 250-260 forintos szinten. Ugyanakkor a piaci szereplőket az inflációnál talán még jobban érdeklik az egyensúlyi mutatók, hiszen amíg a gazdaság egyszerre küzd a költségvetés és a fizetési mérleg hiányával, addig aligha fognak nyugodt szívvel Magyarországon befektetni.
Az állampapírpiacot domináló külföldi befektetők most nyilván azt mérlegelik, hogy a valóban számottevő kamatprémiumhoz mekkora árfolyamkockázat társul. Vagyis, hogy amit megnyernek a kamatokon, azt nem veszítik-e el az árfolyam kedvezőtlen alakulása – a forint gyengülése – miatt. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az árfolyamkockázat bevállalható, úgy felbátorodhatnak, ellenkező esetben viszont távol maradnak a lehetőségtől. A kérdés nem egyértelmű. Ha az lenne, akkor mára már ömlene be az országba a sok pénz, felismervén az eurózónához, illetve a régióbeli kamatokhoz képest meglévő kamatkülönbözetet.
A magyar befektetők ugyanakkor nincsenek kitéve a valutaárfolyamok változásából eredő kockázatoknak, így számukra mindenképpen javasolható, hogy állampapírba fektessék tőkéjüket, hiszen az infláció biztosan nem fog olyan mértékben emelkedni, mint a kamatok. Zékány András szerint most legjobban éven belüli lejáratú diszkont kincstárjegyet érdemes vásárolni, és azt a lejáratig meg is tartani. Ez esetben ugyanis egy időközben esetlegesen bekövetkező hozamemelkedéskor sem szenved árfolyamveszteséget a befektető.
Aki a direkt állampapírvásárlásnál jobban kedveli a befektetési alapokat, választhatja a kötvényalapokat is. Ezek portfóliójának értéke egyébként az utóbbi hetek erős hozamemelkedése – a forint gyengülésének megakadályozására tett kísérletek, a többszöri kamatemelések – következtében erősen leértékelődött (és a rajtuk elért hozam a BAMOSZ adatai alapján átlagosan csupán 0,6 százalékos volt a második negyedévben). Más oldalról viszont most viszonylag olcsón juthatunk a jegyekhez, ezért, ha bízunk a forint erősödésében és az állampapírhozamok csökkenésének trendjében, akkor érdemes beszállnunk.
