Az avatás kapcsán tartott sajtótájékoztatón Csillag István miniszter hangsúlyozta: a notifikációs központ nagyban hozzájárul az Európai Unió (EU) egyik fontos alapelvének, az áruk szabad áramlásának biztosításához.
Jürgen Köppen, az EU magyarországi delegációjának vezetője kiemelte: a notifikációs központ elősegíti az egységes piac működését. A magyar notifikációs központ a PHARE-program keretében valósult meg, az Európai Unió 50 ezer euróval, a magyar kormány ugyancsak 50 ezer euró értékben járult hozzá a kialakításhoz. Ezt egészítette ki egy másik PHARE-program 150 ezer euró értékben. A német-magyar twinning program keretében a német partner a notifikációs tevékenység tapasztalatait adta át.
A notifikációs kötelezettséget az Európai Unió két irányelve határozza meg. A notifikációt az Európai Unióban 1984 óta alkalmazzák. A készülő nemzeti jogszabályokat az Európai Bizottságnak, a tagországoknak közvetíti a notifikációs központ. A véleményezésre meghatározott határidő áll rendelkezésre és a jogszabály tervezetet a határidő lejárta után lehet elfogadni, illetve hatályba léptetni.
A bejelentési eljáráshoz az ipari termékek, emberi és állati fogyasztásra kerülő élelmiszerek, takarmányok és halfeldolgozási termékek, az információs társadalom szolgáltatásainak szabad áramlását korlátozó szabályok tartoznak. A cél azoknak a jogszabályoknak a kiszűrése, amelyek korlátoznák az áruk szabad áramlását.
A budapesti központ jelenleg a WTO számára lát el notifikációs feladatokat, 2004. január 1-jétől az EFTA egyszerűsített eljárása szerinti bejelentést végzi és 2004. május 1-jétől az európai uniós követelményeknek megfelelő eljárást alkalmazza. A központ szoftverét és üzembe helyezését a KFKI-csoport egyik tagcége végezte.
