Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új biztosítási törvény az európai uniós csatlakozás időpontjában, jövő év május elsején lép életbe, s a jogharmonizáció jegyében több ponton is megváltoztatja a hatályos szabályozást.
Az elmúlt években a biztosítási szektor fejlődése látványosan megmutatkozott a biztosítók tőkepiacon betöltött szerepének növekedésében: míg a biztosítástechnikai tartalékok összege 1996 végén 188,6 milliárd forint volt, addig 2001 végére már 673 milliárd forintra nőtt.
A társaságok a biztosítási tartalékokat most csak Magyarországon fektethetik be, ám az uniós csatlakozást követően már bármelyik tagországban megtehetik ezt. Ezen túlmenően bővül azoknak az eszközöknek a köre is, amelyekbe a pénz elhelyezhető.
Az EU-irányelvek alapján az új törvény meghatározza a kockázatosabb, illetve a nehezebben készpénzzé tehető befektetésfajták maximálisan megengedett arányát is.
Az uniós csatlakozást követően Magyarországon szabadabbá válik a biztosítások értékesítése is. Az Európai Unióban az egységes felügyeleti engedély elve alapján a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a magyar hatóság engedélye nélkül fióktelepe útján is működhet, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében is értékesíthet biztosítást.
A csatlakozást követően alapvetően megváltoznak a felügyeleti rendszer szabályai: az egységes uniós belső piacon az egységes engedély elve érvényesül, azaz a tagállamok bármelyikében kiadott biztosítási tevékenységi engedély az egész közösség területére érvényes.
A csatlakozással egy időben jelentősen változnak az ügyfélforgalommal kapcsolatos, illetve az ügyfelek védelmét szolgáló szabályok.
A szabályozás egyértelmű és szigorú rendelkezéseket tartalmaz majd arról, hogy a biztosítóknak mikor, milyen tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfeleknek, ami különösen fontos a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező magánbiztosítottak esetében.
A szabályok kiterjednek a biztosítási és az üzleti titokra, valamint a személyes adatok védelmére, mivel a társaságok az ügyintézés során nagyon sok információhoz jutnak a szerződő vagy a károsult személyekről.
Az egységes elveknek megfelelően változik az ellenőrzés is: a biztosítók tevékenységét a székhely szerinti tagállam felügyelete ellenőrzi. Igaz, a fióktelepén keresztül vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenykedő biztosítót a szolgáltatásnyújtás tagállamának felügyeleti hatósága is büntetheti, ha jogszabályba ütköző tevékenységet folytat.
A biztosítottak védelme érdekében átalakul az ellenőrzés is, s például a szavatoló tőke megállapítására az egyedi ellenőrzéstől eltérő, a halmozódásokat kiszűrő számítási módszereket, szabályokat vezetnek be. Speciális szabályok vonatkoznak majd a biztosítók csődjére, illetve felszámolására és végelszámolására.
Noha az uniós szabályok biztosítóval szemben csődeljárás lefolytatását nem engedik meg, lehetővé teszik a társaságok felszámolását és végelszámolását. Ezt azonban kizárólag az illetékes felügyelet által létrehozott közhasznú társaság végezheti azzal a megkötéssel, hogy a biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeivel szemben csak a felszámolási költségeknek van elsőbbsége.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
