A tiszavirág csak egy a körülbelül kétezer kérészfaj közül, igaz viszont, hogy Európában a legnagyobb. Kevesen tudják, hogy van például dunavirág is – a Dunában élő rokon augusztusban rajzik, de kevesen veszik észre, mert annyira apró a termete.
A 2-4 centiméteres tiszavirág a Tiszában és mellékfolyóiban él, de nem akárhol, hanem csak ott, ahol magas, márgás, agyagos és tiszta a partfal – mondja dr. Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke, „civilben” a szegedi táblabíróság elnökhelyettese. A hozzá hasonló természetbúvárok, fotósok vagy egyszerű kiváncsiak ez idő tájt minden délután kivonulnak a Tisza-partra, Szegedtől délre, és várják a rajzást, amely este 6 óra körül kezdődik és legkésőbb a telehold feljöttekor véget is ér aznapra – írja a Népszabadság.
A kérészek egyáltalán nem kérészéletűek, a tiszavirágzás csak a násztáncuk, párosodásuk, petelerakásuk és haláluk másfél órája. Előtte azonban három éven keresztül élnek a vízben, belefúrják magukat a márgába, az abban lévő tápanyagokból bonyolítják az anyagcseréjüket.
A vajdasági Magyarkanizsánál is megfigyelték a tiszavirágzást az elmúlt napokban. Ott az idei rajzás érdekessége volt, hogy az első napokban nőstények egyáltalán nem keltek ki, a nemzésre váró hímek egy darabig őrülten repkedtek, parányi motorcsónakként rohangáltak a vízen, aztán dolguk végezetlenül elpusztultak. A tiszavirágoknál az individuális szerelemre viszonylag kevés az esély, az a nőstény lesz a hímé, amelyiket az el tud kapni, a dolog nem tart sokáig, a hímek utána el is pusztulnak, a nőstények még lerakják a petéket, amelyeket csodálatos módon nem visz el a víz, hanem azonnal letapadnak a fenéken vagy a partfalon. Ma védett a lárva, az élő kérész, de még a tetemük is.
Forrás: Népszabadság
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
