A jótékony akcióiról és adományairól (továbbá a font sterling és más valuták elleni támadásairól) ismert milliárdos, Soros György a BBC híradása szerint bejelentette, hogy megkurtítja a Nyitott Társadalom Intézet (Open Society Institute, OSI) karitatív tevékenységére szánt oroszországi pénzeket.
Soros egyelőre csupán terveit ismertette, a jótékonysági akciók oroszországi visszafogása azonban nem véletlenül keltette fel a BBC szerkesztőinek érdeklődését: a milliárdos indoklása volt ugyanis különleges. Az üzletember ugyanis azt mondta, hogy egy másik nemzet civil társadalmának van szüksége segítségre. Ez a nemzet pedig az Egyesült Államok – Soros szerint.
Soros-ügyek
A BBC megjegyzi, hogy Soros György milliárdjait devizakeres-kedelemmel szerezte. 1992-ben ő állt a font sterling elleni táma-dás mögött. Oroszországban 1988-ban kezdte meg az Open Society Institute a tevékenysé-gét. Az OSI egymilliárd dollárt költött különböző programokra az elmúlt 15 évben. Elsősorban az oktatásra, a tudományra és az internet fejlesztésére költötték az alapítvány pénzét, de kaptak tá-mogatást tudósok, művészek, múzeumok és AIDS-megelőző projektek is.
Ami az orosz segélyeket illeti, Soros némi iróniával megjegyezte: nem fogják megszüntetni teljesen a tevékenységüket a keleti államban, ám „egyszerűen nem akarják támogatni az orosz államot”.
Ami az USA-t illeti, Soros szerint a globális nyitott társadalomért most elsősorban a világ legerősebb hatalmánál, az Egyesült Államokban kell küzdeni. Soros úgy véli, hogy a washingtoni adminisztráció visszaél hatalmával, és azt nem egy békésebb és egyenlőbb világ megteremtésére használja fel.
Soros és a Bush-doktrína
A terrorizmus elleni háború nem lehet az amerikai külpolitika ve-zérelve, és nem jó, ha a világ legnagyobb hatalmú országa ki-zárólag az önfenntartással van elfoglalva – írta márciusban a Fi-nancial Timesban Soros György. Az amerikai-magyar pénzembert a Bush-doktrína a George Orwell Állatfarmjából származó idézetre emlékezteti: minden állat egyen-lő, de egyesek még egyenlőb-bek. A Bush-doktrína, amelyet az iraki válságban alkalmaznak elő-ször, szerinte két pillérre épül: az egyik az, hogy az Egyesült Álla-mok minden tőle telhetőt meg-tesz kétségbevonhatatlan katonai fölényének megőrzése érdeké-ben; a másik az, hogy jogot for-mál a megelőző fellépésre. Soros szerint a terrorizmus elleni hábo-rú nem fogadható el az amerikai külpolitika vezérelveként.
Soros hozzátette: az Egyesült Államok a szeptember 11-ei merényleteket arra használta fel, hogy túlzottan kiterjessze a hatalmát. Kétféle szuverenitás van a világon: az egyik az Egyesült Államoké, amely átlép minden nemzetközi kötelezettségen és szerződésen, és egy másik, amely minden országra vonatkozik, amely a Bush-doktrína alanya.
A Soros Alapítvány hálózata számos országban működik. Koszovóban, Montenegróban, Dél- és Nyugat-Afrikában. Az OSI Washingtonban, New Yorkban, Brüsszelben, Párizsban és Budapesten tart fenn irodákat. Soros György egyébként a Balkán térségében üzletileg is aktivizálta magát. Nemrégiben Bulgáriában és a térség más országaiban fektetett be a távközlési és kábeltelevíziós szektorba.
Folytatódik a passzív hozzájárulás
Soros hangsúlyozta, hogy folytatja „passzív hozzájárulásait” Oroszországban, de Putyin elnök kormányára hagyja a munka nagy részét. Oroszországban az átmenet a nyílt társadalomba, még messze nem fejeződött be, de szerinte a Soros Alapítvány 15 éve elég volt ahhoz, hogy Oroszország fejlődéséhez hozzájáruljon. Üzleti befektetéseit is ennek megfelelően fogja vissza a pénzember: évi 25 millió dollárról 10 millióra csökkenti oroszországi invesztícióit.
