Carlos Vieira Capela szavai szerint “valamilyen intézkedésekre” lesz szükség annak érdekében, hogy az elmaradott portugál térségek (Lisszabon és környéke kivételével gyakorlatilag az egész ország) az EU-bővítés után is részesülhessenek a különleges támogatási pénzekből. Mint félig tréfásan, félig komolyan hozzátette, Portugália hátrányos régióinak “átmeneti időszakra” lenne szükségük, mielőtt kiesnek a strukturális alapokra jogosult térségek közül, s ez az “átmeneti időszak” ötven évet tenne ki…
Az EU strukturális alapjaiból a tagországok azon régiói kaphatnak támogatást, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Lisszabon térsége (a főváros és a Tejo folyó völgye) már tavaly óta nem jogosult támogatásra a strukturális alapokból. Vieira Capela szerint elképzelhető, hogy Algarve és Madeira is hamarosan búcsút mondhat a különleges támogatási pénzeknek. A portugál kormány mindenesetre szívós ellenállást tanúsít, és erőteljesen lobbizik szegény régióinak érdekében.
Eszerint az alapokról folyó brüsszeli tárgyalások kezdeti stádiumában úgy tűnt: a keleti bővítés nyomán az összes (7) portugál régió kiesik a jogosultak köréből. Időközben azonban “bizonyos korrekciókra került sor”, így a jelenlegi állás szerint csak Algarve, illetve (kisebb valószínűséggel) Madeira szigete lesz kénytelen lemondani az uniós alapokból kapott támogatásról – fogalmazott Vieira Capela.
A portugál agrárium tapasztalatait összegezve kifejtette: az uniós belépés (1986) nyomán jelentősen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Míg 1985-ben ez az ágazat a keresőképes lakosság 30 százalékát foglalkoztatta, tavaly az agrárszektor már csupán 10 százaléknak adott munkát. Ez a szám persze országos átlagot takar, amelytől régiónként jelentős eltérés mutatkozhat. Például a ritkán lakott Beira Interior és Trás-os-Montes régiókban a mezőgazdaságból élők aránya 2000-ben is meghaladta a 30 százalékot.
Radikális változás zajlott le a parasztgazdaságok szerkezetében, illetve méretében is. Az átlagos gazdaság mérete ma mintegy 10 hektár, szemben a korábbi 6 hektáros mérettel. A jelenség hátterében a törpegazdaságok eltűnése áll, amelyek nem bírták a piaci versenyt a nagyobb méretű vetélytársakkal.
A 2000. évre vonatkozó adatokból kitűnik, hogy Portugália ötmillió hektáros mező- és erdőgazdasági területén 382 ezer gazdaság osztozott. A birtokok mérete térségenként jelentős eltérést mutat. Például Entre Douro e Minho régióban (az ország észak-nyugati csücske) 75 gazdaság jut ezer hektárra, míg a déli Alentejo régióban mindössze 13. (Azaz az előbbi térségben az átlagos birtok mérete 13, míg az utóbbiban 77 hektár.)
A portugál agrárium termelésének csaknem 60 százalékát a közepes és a nagybirtokok adják; ezeknek a termelékenysége több mint a háromszorosa az országos mezőgazdasági átlagnak. Az elvégzett mezőgazdasági munkának 60 százaléka viszont a kisbirtokokra jut, amelyek az összes mező- és erdőgazdasági terület 74 százalékát foglalják el.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
