Szűk fél évszázad múlva, 2050-ben az úgynevezett nagy kínai térség (Kína, Hong Kong, Makaó, Tajvan) lesz a világ vezető gazdasági hatalma, ettől némileg lemaradva, ám továbbra is őrizve kiemelkedő szerepét az észak-amerikai térség következik az Egyesült Államokkal, Kanadával és Mexikóval. Az addigra harminc tagállammal büszkélkedő (a mostani tízzel, illetve Romániával, Bulgáriával, Norvégiával, Svájccal és Izlanddal bővülve), és 2020-ig munkaerő híján mintegy 30 millió bevándorlót befogadó egyesült Európa – ellentétben azzal az álommal, amely szerint a kontinens tíz éven belül az USA-val egyenrangú gazdasági térség lesz – másodrangú gazdasági hatalommá degradálódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Európai Unió kibővítése „nem garantálja az Egyesült Államokhoz való felzárkózást”.
Megmondják 50 évre előre
Biztos forgatókönyvet persze aligha lehet készíteni a világgazdasági térségek elkövetkező fél évszázadáról, egy francia kutatóintézet mégis valami ehhez hasonlóra vállalkozott. Az Institut Francais des Relations Internationales (Ifri) minap megjelent, a „Világkereskedelem a XXI. században” című tanulmányában azt a rideg tényt közli, hogy Európa ebben az időben a világgazdaságból 12 százalékos részt hasít majd ki, a jelenlegi 22 százalékos súlyával szemben, ami körülbelül megfelel a 12 kőolajtermelő ország globális gazdaságban ma betöltött szerepével, az euró pedig másodosztályú fizetőeszközzé válik a világkereskedelemben.
Európa és Japán ideje lejárt
Európáéhoz hasonló sors vár egyébként Japánra és a yenre is – állítják a kutatóintézet szakemberei, és Észak-Amerika is veszít majd súlyából. A jelenleg a világ gazdasági erejének egynegyedét produkáló észak-amerikai térség részesedése 23 százalékra csökken, a nagy kínai térség pedig előz, és a 2050-re már 24 százalékot tudhat magáénak a globális gazdaságból, szemben a jelenlegi 18 százalékkal.
A kutatóintézet szerint az előttünk álló néhány évtizedben, Európában folytatódik a népesség csökkenése, és 2050-re már csak 434 millió lelket számolnak majd a gyakorlatilag teljessé váló Európában, a jelenlegi 493 millióval szemben. A Kína vezette térség népszaporulata viszonylag szolid marad –prognosztizálja az Ifri, ahol a vizsgált időszak végére közel 200 millió fővel többet, 1 milliárd 472 milliót számlálnak majd a mostani adatokhoz képest, míg az észak-amerikai térségben 584 millióan élnek majd a jelenlegi 413 millióval szemben.
Van szebb forgatókönyv
Fontos leszögezni, hogy a visszafogott kommentárjairól is ismert kutatóintézet közel 400 oldalas tanulmánya nem csupán egyetlen lehetséges forgatókönyvet ismertet Európával kapcsolatban. A kutatás megállapítása szerint a fent röviden vázolt vészjósló események a legvalószínűbbek, melyek a világgazdaság jelenlegi trendjeinek változatlansága esetén következnek be.
