A nagy eltérés a dokumentum szerint főként az alacsony bérekre vezethető vissza. A jelentős helyi munkát igénylő termékek és szolgáltatások – mint például a kenyér vagy a hajvágás – így lényegesen olcsóbbak a leendő tagországokban, míg az olyan kategóriákban, ahol nagy az import aránya – üdítőitalok, mosógépek -, az árak közel vannak a jelenlegi EU-szinthez.
Bár a meglévő adatokból még korai messzemenő következtetéseket levonni, a jelek szerint már megkezdődött az árkonvergencia: 1999 és 2002 között a huszonötök körében az árszóródás 27,2-ről 25,6 százalékra szűkült, a tizenötökön belül viszont nem változott, ami azt jelzi, hogy a leendő tagok az árak tekintetében kezdtek felzárkózni. A jelentés szerint a csatlakozás után az életszínvonal növekedése az árakra is ki fog hatni, így a nagy különbségek tovább mérséklődnek.
Ugyanakkor néhány területen – így a távközlésben – a csatlakozás árcsökkenést eredményezhet a hatékonyabb gazdasági struktúrának és a nagyobb versenynek köszönhetően.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
