Három hónapja tartó egyeztetés-sorozat ért véget múlt héten Francois Fillon szociális ügyekkel megbízott miniszter és a munkavállalók, valamint a munkáltatók között. A kormány 38 pontos programot fogalmazott meg, amely a még idén elfogadni szánt új nyugdíjtörvény alapját képezné. A mérsékelt és radikális szakszervezetek egyaránt elítélik a javaslatcsomagot, amely a következő években várhatóan bekövetkező demográfiai válsághelyzet túlélésére készíti elő az ország nyugdíjrendszerét.
Itt van május elseje
A kormány intézkedéseit csupán a költségvetési megszorításokra irányuló törekvés motiválja. A javaslat módosítását csak a munkavállalók érhetik el, ezért a szakszervezetek mozgósításra szólítanak fel – áll a hat vezető francia szakszervezet közös állásfoglalásában.
A várakozások szerint a május 13-i, 24 órásra tervezett sztrájk az állami szektort érinti majd legsúlyosabban. Természetesen a munka hivatalos ünnepe, május 1. alkalmából szervezett francia rendezvényekre is rányomja majd a bélyegét a nyugdíjrendszer problémája.
Jacques Chirac államelnök korábban a legfontosabb teendőként jelölte meg Franciaország nyugdíjrendszerének korszerűsítését. Ezért a hírnevét a gazdasági reformok megvalósítójaként öregbíteni kívánó Jean-Pierre Raffarin miniszterelnökkel az élen a francia kormány kész szembeszállni a munkavállalókkal.
Legutóbb 1995-ben, egy szintén jobbközép kormány tett kísérletet a nyugdíjrendszer módosítására. A próbálkozás csúfos kudarcot vallott, a szakszervezetek nyomására Alain Juppe akkori kormányfő visszakozzni kényszerült. Franciaország jelenlegi kormánya ezzel szemben úgy véli: a közhangulat időközben módosult, és ma már a közvélemény is felismeri a változtatás szükségességét.
Két és fél évvel tovább fizetni a nyugdíjjárulékot?
A szociális miniszter elképzelése szerint növelni kell a nyugdíjalaphoz való hozzájárulási időszakot az ország foglalkozottainak egynegyedét tömörítő állami szektor alkalmazottai esetében. A javaslat a hozzájárulás időtartamát a jelenlegi 37,5 évről 40 évre terjesztené ki, ily módon egységesítve az állami és a magánszektor gyakorlatát. Ezt a szabályt 2008 után akár minden munkavállaló esetében kötelezővé tennék.
Az új rendszer ugyanakkor sokkal rugalmasabb lenne, lehetőséget teremtve a munka folytatására a hivatalos nyugdíjkorhatár elérését követően is, ugyanakkor adókedvezményeket kínál a külön nyugdíjalapot létrehozó vállalatoknak. A munkanélküliség elleni eszközként használt korai nyugdíjazást előnytelen feltételek szabásával kívánják korlátozni.
A lakosság 70 százaléka méltányosnak tartja az állami és a magánszektor gyakorlatának egymáshoz való közelítését, derül ki a Le Figaro múlt heti számában ismertetett felmérésből. A közhangulat azonban lényegesen romlott egy, a Les Echos gazdasági lapban megjelent információ miatt, miszerint 2004-ben a kormány 30 ezerrel csökkentené az állami alkalmazottak számát. A 2004-es költségvetés-tervezet benyújtását megelőzően a minisztériumokhoz juttatott irányelvekben a kormány elrendeli, hogy a nyugdíjazott munkaerőnek csupán a fele helyettesíthető – derül ki a pénzügyminisztériumban előkészített és a sajtóhoz kiszivárgott tervezetből.
A javaslat Jean Pierre-Raffarin véleményét tükrözi, amely szerint soha jobb alkalom nem nyílhat az állami szektor korszerűsítésére: 2012-ig ugyanis a jelenlegi 2,3 millió alkalmazott 40 százaléka nyugdíjba vonul.
A hosszú élet hátrányai
Jaqcues Chirac elnök szavaival élve Franciaország nyugdíjrendszere “a nemzedékek közötti egyezményként” működik. A jelenlegi gyakorlat szerint a francia nyugdíjakat a dolgozók hozzájárulásaiból fizetik ki. Eddig minden francia kormány elutasította a brit vagy amerikai jellegű, tőkésített alaprendszer bevezetésének lehetőségét.
A francia nyugdíjrendszer viszont mindenképpen szembesülni kénytelen a második világháború után született népes nemzedék nyugdíjba vonulásának következményeivel: e korosztály tagjaira a táplálkozási szokások, az életmódváltozás és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően hosszú nyugdíjas időszak vár.
