Árfolyamkockázat szempontjából a legrosszabb helyzetben a kisebb hazai vállalatok vannak. A számukra is komoly veszélyt jelentő árfolyamkockázat kiküszöbölésére ugyanis kevesebb lehetőségük van. A legrugalmasabb fedezeti konstrukciókat kínáló bankok ugyanis csak bizonyos értékhatár, jellemzően havi 100 ezer euró felett kötnek fedezeti ügyletet ügyfeleikkel. Az ennél kisebb összegű tranzakciókat leginkább csak az árutőzsde devizaszekciójában lehet tető alá hozni. Itt ugyanakkor a cég már nem határozhatja meg szabadon sem az ügylet pontos értékét, sem annak lejártát. Így ha a kötött ügylet határideje nem esik egybe a külföldről várt átutalás vagy fizetés időpontjával, az átmeneti időre pluszkockázatot kénytelen vállalni.
A kisvállalatok ugyanakkor egyelőre maguk sem igazán érdeklődnek a kockázatkezelési lehetőségek iránt.
A Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) a forint árfolyamsávjának kiszélesítése után lépett piacra azzal az új termékével, amely a bankok kínálta lehetőségekhez képest kisebb összegekre is biztosítást nyújtana, és mivel nem kér fedezeti letétet, ezért olcsóbb lehet, mint a kereskedelmi bankok szolgáltatásai. A biztosító árfolyamkockázat fedezésére kialakított terméke, a Balance-kötvény a 2001 végén indult útjára, amikor a forint erősödése már érezhető volt. A piac érdeklődése azonban meglehetősen csekélynek bizonyult: 2002 végéig csupán négy ügyletet sikerült megkötni, miközben a Mehib eredetileg mintegy száz ügyletre számított a több ezer potenciális ügyfél közül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
