Európa egyik legjobban ismert elektronikai márkája – talán csak a Philips és a Thomson volt ennél jobban ismert – a megszűnés határán lebeg. Csődvédelmet kért ugyanis a német Grundig televíziógyár, amely régóta küszködött a fennmaradásért. A német Handelsblatt szerint a hitelező bankok döntöttek úgy, hogy tovább nem finanszírozzák a társaság veszteségeit.
A Grundig története
Max Grundig ötven évvel ezelőtt alapította a vállalatot, az elemekből összeállítható Heinzelmann rádióval vetette meg a családi vállalkozásból világméretű konszernné nőtt Grundig alapját – írja az MTI-Eco. Az ötvenes években e rádióból 500 ezret értékesítettek, ami a Heinzelmannt a háború utáni évek slágertermékévé tette. A Grundig gyártott először színestévét Németországban. 1979-ben, a cég történetének egyik legjobb, egyben utolsó jó évében a Grundig 38 ezer embert foglalkoztatott harminc hazai és külföldi gyártótelepén, ám azután részben a távol-keleti versenytársakhoz képest magas árai miatt veszteségessé vált. A nyolcvanas években emiatt foglalkoztatottak ezreitől volt kénytelen megválni, mígnem a Philips vette át 1984-ben a cég feletti irányítást, Max Grundig pedig visszavonult az üzleti életből. A holland óriásvállalat sem tudta azonban felszínen tartani a német gyártót, így az 1997-től egy bankkonzorcium tulajdonába ment át. 2000-ben a cég részvényeinek 89 százaléka Anton Kathrein rosenheimi antennagyártó kezébe került, aki tőkeerős partner
keresésébe fogott – sikertelenül.
A cég ekkoriban megpróbált néhány tevékenységet más országokba – így Magyarországra és Törökországba helyezni, hogy gazdaságosabbá tegye termelését. Ez azonban nem bizonyult tartósan sikeresnek, és folyamatos elbocsátások révén a nyolcvanas évekbeli 40 ezerről a mostani 3500-ra építette le munkavállalóinak számát. (Csakhamar Magyarországon is felhagytak a gyártással, s mára nálunk is csupán kereskedelmi tevékenységet folytat a Grundig képviselete.)
A Grundig már korábban tárgyalásokat kezdett két „mentőangyallal”, a tajvani Sampo, illetve a török Beko csoporttal. Sem a tajvani, sem a török cég nem tartozik a világpiac meghatározó szereplői közé, mégis sokan bíztak abban, hogy a német konszernt megmenthetik. Az álom azonban nem vált valóra, a tárgyalások zsákutcába jutottak mind a távol-keleti, mind pedig a török céggel. A törökök éppen az elmúlt héten léptek vissza végleg a tárgyalásoktól, amelyektől a Grundig a megmenekülését várta.
A Grundigot 1945-ben alapították és sokáig szimbóluma volt a német újjáépítésnek, a német gazdasági csodának, amely a második világháború után bekövetkezett. Egykor a kontinens legnagyobb rádiógyártója volt a cég – jegyzi meg a Financial Times. Ugyanakkor már a kilencvenes évek közepétől sokasodtak a gomolyfelhők a cég fölött. A vállalatot 1996-ban leválasztották a Philips konszernről, amely sokáig birtokolta a társaságot, ezzel megrendült a cég pénzügyi háttere.
A mostani csődbejelentés mindennek – a Sampóval, illetve a Bekóval folytatott tárgyalások eredménytelenségének – köszönhető. A Grundignak jelenleg öt gyára van, kettő Németországban, egy Nagy-Britanniában, egy Portugáliában, egy pedig Ausztriában. A Grundig még mindig 3500 embert foglalkoztat, az ő sorsuk – akárcsak a gyáraké – teljesen bizonytalan.
A BBC adatai szerint a Grundig 2001-ben 150 millió eurós veszteséget termelt, miközben forgalma 1,5 milliárd eurót tett ki. Az MTI-Eco szerint a Grundig tavaly már csak 1,2 milliárd eurós forgalmat ért el, vesztesége viszont némileg csökkent, 75 millió euró volt.
A Financial Times megjegyzi, hogy a Grundig csődje nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó a nagy német vállalatok sorában. Az utóbbi években az építőipari óriás, a Philipp Holzmann szűnt meg, majd a repülőgépgyártó Fairchild Dornier menekült csődbe, s ugyancsak viszonylag friss esemény volt a Kirch médiacsoport összeomlása is.
