A szavazók többsége szombaton egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon, és mivel az igenlők aránya átlépte a bűvös egynegyedes határt, az ügydöntő népszavazás érvényes.
Az Alkotmány szerint az országos népszavazás abban az esetben tekinthető eredményesnek, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Márpedig április 12-én valamivel több mint 3 millióan mondtak igent.
Lanyha választási kedv
Gyakorlatilag teljesnek tekinthető a feldolgozottság: a választásra jogosult magyar állampolgároknak csupán 45,46 százaléka ment el szavazni. 1994-ben a részvételi arány az osztrákok esetében több mint 81 százalék volt. A szomszédos országban a szavazók kétharmada voksolt igennel, egyharmaduk elutasította az uniós csatlakozást. A finnek 74 százaléka járult az urnákhoz, míg a svédek 83 százaléka ment el szavazni 1994-ben. Svédországban a voksolók 52 százaléka mondott igent az integrációra. A mostani „felvételi körben” eddig Máltán és Szlovéniában szavaztak az integráció és országuk kapcsolatáról. Mindkét országban jóval nagyobb volt a részvételi arány.
A leadott szavazatok közül 17 697 főnek nem sikerült érvényesen szavaznia, a szabályosan voksolóknak azonban nagy többsége, országos átlagban 83,76 százalékuk az uniós csatlakozást preferálta, és csupán 16,24 százalékuk, szám szerint közel 585 ezren szavaztak Magyarország uniós csatlakozása ellen.
Régiónként és megyénként csekély eltérés
Országos átlagban tehát a szavazók 83,76 százaléka mondott igent, és ez az arány az egyes régiókban sem tér el jelentős mértékben. A „legkevésbé” csatlakozáspárti Közép-Magyarország is fölényesen, 81,89 százalékban igennel szavazott, a legnagyobb arányban az észak-magyarországi régió szavazói mondtak igent.
Megyénként sincsenek komolyabb különbségek az igenek és a nemek arányában. Aligha nevezhető eurószkeptikusnak még az a Bács-Kiskun sem, ahol az igenek aránya a legalacsonyabb, 80,58 százalékos, vagy a 80,67 százalékban igent mondó Pest megye.
Igaz, az „eurószkeptikus” vagy az „euforikus” jelzőt aligha használhatjuk egyes régiókra vagy megyékre, hiszen a választási részvétel igen alacsony volt, így azt sem tudhatjuk, hogy a szavazásra jogosultak többsége (több mint 55 százaléka) támogatja, vagy elutasítja a csatlakozást, netalán közömbös számára az uniós tagság.
Extrém adatok
A nagyobb városok és a fővárosi kerületek adatait böngészve néhány érdekességre is bukkanhatunk. Így például az országos átlagnál jóval magasabb volt az EU-csatlakozás elutasítása a kiemelt idegenforgalmi övezetnek számító Szentendrén. Itt a szavazásra jogosultak 20,88 százaléka mondott nemet Európára. Ugyancsak meglepőek Budapest két gazdag kerületének, az I.-nek és a XII.-nek az eredményei. Mindkét városrészben húsz százalék fölötti az EU-t elutasítók aránya, sőt az első kerületben országosan is igen magas, 22,29 százalékos a nemleges válasz rátája.
Vidéken további húsz százalék fölötti nemet mondó települések: Monor (22,11 százalék), Hajdúböszörmény (20,04 százalék), Békés (21,32 százalék). A megyei jogú városok közül egyedül Hódmezővásárhelyen haladta meg a nemek aránya a húsz százalékos arányt (21,3 százalék). Hódmezővásárhely, Monor és a két budapesti kerület esetében is jellemző a Fidesz erőteljes jelenléte, hiszen ezekben a városokbn és kerületekben a polgármestereket a legnagyobb ellenzéki párt adja.
