A cikk szerzője, Carola Kaps szerint örömtáncra már nem futja magyarok lelkesedéséből, az Európa iránt érzett viharos szerelem józan rokonszenvvé változott: a magyarok elfogadják az uniót, mert az EU-n kívül országuk számára nem látnak más esélyt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy látja, hogy a magyarok aggodalommal figyelik: az Európai Unió éppen a belépés időpontjában stagnál gazdaságilag, és mindenekelőtt Németországra mint a növekedés motorjára belátható ideig esetleg nem lehet számítani. A közép- és kelet-európai országok kevés megértést tanúsítanak a gazdag Németország reformnehézségei iránt. Európa legnagyobb gazdaságától nagyobb felelősségtudatot várnának a belépő kis tagokkal szemben, amelyek gazdasága a német gazdaságtól függ.
A frankfurti lap szerint azonban Magyarországnak saját portája előtt is söpörnie kell. Az átalakuló országok között egykoron éllovas ország az elmúlt két évben eljátszott valamennyit a gazdaságpolitikai tőkéjéből. Ennek következtében az ország a kívánatoshoz képest messze nem annyira felvértezve és versenyképesen lép be az Európai Unióba. A gazdaságilag erőteljesen fejlődő Magyarország a belépni kívánkozó országok közül egyedüliként rendelkezett azzal a lehetőséggel, hogy az összes fontos szerkezeti reformot az EU-ba való belépése előtt elintézze, és ezzel elválassza a belépés nem elhanyagolható költségeit a reformok terhétől.
A német lap cikkének szerzője szerint azonban ezt az esélyt az 1998 és 2002 közötti négy kövér esztendőben a bőven áradó adóbevételek ellenére nem használták ki. Időközben Magyarország nagy konszolidációs nehézségekkel küzd. A régi és az új kormány nagyvonalú választási ajándékai sokba kerülnek. Az adóbevételek már nem tartanak lépést a kiadásokkal. Mivel a belépés költségeire most a hazai össztermék (GDP) több mint 2 százalékát kell fordítani, az esedékes reformok, például az egészségügy területén, egyelőre elmaradhatnak.
Magyarországnak nehézségei vannak a közösségi joganyag, az “acquis communautaires” átültetésében, valamint olyan intézmények és rendszerek kiépítésében, amelyek szükségesek lennének az európai strukturális és kohéziós alapból s az agrártámogatásokból származó pénzek fogadására és továbbítására. A népszavazás és a tényleges belépés közötti egy évben a lakosságot is jobban fel kell készíteni az EU-tagságra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
