Kévés György a régi vicc szerint elmondhatja magáról, hogy kalandvágyó: 1956 végén az akkor 21 éves fiatalember otthagyta az ausztriai menekülttáborban egész családját, és visszaszökött Magyarországra. Úgy érezte, mégis jobb, ha itthon marad, nem kell mindenkinek elhagynia az országot, ráadásul már elkezdte a Műegyetemet is. 1987-ig kellett azonban várnia, amíg végre a jogszabályok lehetővé tették számára saját cég alapítását. Addig is kerülő úton próbálkozott.
Pályakép
Kévés György 68 éves, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomával először az Agrotervnél, majd az Ipartervnél dolgozott, ahol egy könnyűszerkezetes építési technológia megalkotása is a nevéhez fűződik. A Káva Építésziroda Kisszövetkezetet 1987-ben alapította, majd a Káva Építésziroda Kft.-t, végül 1992-ben a Kévés és Építésztársai Rt.-t alapította meg. Az Orczy Fórum előtt házakat, villákat, iskolákat és más közintézményeket tervezett. Vezető építész volt az Építész Mesteriskolán, oktatott a Műegyetemen, vendégprofesszornak hívták a Washington Universityre. Négy éve alapította a Kévés Stúdió Galériát, ahol építészeti és művészeti kiállításokat szervez. Tevékenységét itthon Ybl-díjjal jutalmazták. 1998-ban megkapta a FIABCI díját, amelyet ingatlanfejlesztési Oscar-díjként tartanak számon. 2001-ben elnyerte az International Construction Award építési díját is, amelyet elsősorban a minőség elismeréseképpen ítélnek oda.
Néhány évvel a műegyetemi diploma megszerzése után, 1961-ben az Ipartervnél dolgozó fiatal mérnök már úgy érezte, hivatalos munkája nem mindenben elégíti ki, valamiképpen a saját lábára kell állnia. Kiszemelt magának szép, panorámás telkeket a budai hegyvidéken, kinyomozta a tulajdonost a telekkönyvi nyilvántartásban, felkereste, és rábeszélte, hogy adja el a telket lakásépítés céljára.
Kapcsolatba lépett egy ügyvédi irodával, kapott egy kis szobát náluk, és az lett a “fedőszerve”. A tulajdonos szerződést kötött az irodával, ahol megegyeztek abban, hogy egy éven belül eladják a telkét, és kifizetik neki a vételárat. Kévés megtervezte a házat, több rózsadombi teraszház is az ő nevéhez fűződik, költségvetést készített, kivitelezőkkel tárgyalt, az egyes lakásokra hirdetés útján vevőket szerzett, akik előleget adtak az építkezés megindításához. Majd az új tulajdonosok ütemesen, a munkálatok előrehaladásával egy időben befizették a további részleteket is.
Egyik üzlet hozta a másikat, s hivatalos keresete ehhez képest zsebpénznek számított. Miközben pedig magánépítészként és ingatlanfejlesztőként dolgozott, az Ipartervnél is tervezett középületeket.
Az Orczy Fórum története
Hosszú évek óta sikeres üzletember volt már Kévés György, amikor 1987-ben végre céget alapíthatott feleségével, a szintén építész Földvári Évával, valamint munkatársával, Kovács Andrással. Több tervpályázaton is részt vettek, nem mindig sikerrel. Például a Hajógyári sziget rendezésére, az új Nemzeti Színházra, vagy Óbuda-Újlak revitalizációjára készítettek terveket, a végső megoldással, a megvalósítással mégsem őket bízták meg.
Kévés azonban nem esett kétségbe. “Rugalmas üzletember, ha valami nem jön be, tud váltani. Felkészül a nem várt helyzetekre, kedvezőtlen fordulatokra is, és rendszerint akad a cége számára más fejlesztési alternatíva” – mondja róla Kállai Géza építészkritikus.
A mára 20 fősre nőtt családi-baráti vállalkozás újabb és újabb jelentős munkákat vállal, s nemcsak lakásokat, hanem immár középületeket is építenek. Erre az évre több mint egymilliárd forintos forgalmat terveznek.
A VIII. kerületben épülő új városmag, az Orczy Fórum a Kévés és Építésztársai Rt. eddigi legjelentősebb vállalkozása. Kévés szövetkezett egy svájci vállalkozóval, aki megvásárolt egy telket az Orczy téren, és szállodát akart építtetni rá. Az első tervek 1996-ban elkészültek. A svájcinak később pénzügyi nehézségei támadtak, így Kévésék “előre menekültek”. Egy egész városközpont terveit alakították ki ezen a helyszínen, és saját vállalkozásban, minden munkafázist a kezükben tartva, elindították a beruházást.
Szállodát is akarnak
Folyamatosan vásárolták meg a telkeket az önkormányzattól, és lépésről lépésre haladnak az építkezésben, amelyet – régi módszereik szerint – részben a leendő ingatlantulajdonosok befizetéseiből, részben külföldi bankhitelekből finanszíroznak. A másfél hektáros területen épülő házcsoportra eddig 4,5 milliárd forintot költöttek. Elkészült már két irodaépület és három lakóház.
A lakások nagyon gyorsan elkeltek, az irodaépületet autóipari cégek és képviseletek bérlik. A beruházások hasznát visszaforgatják, így egyre csökken a bankhitel aránya. Folyik egy hatalmas parkoló építése, s nemsokára elindulhatnak a Fórumot teljessé tevő két épület, egy újabb lakóház és egy 400 ágyas szálloda munkálatai is.
Kévés György nemcsak házainak barátságos, modernségükben is mediterrán jellegét és az egyenletesen magas minőséget tartja fontosnak, hanem azt is, hogy életet leheljen azokba az épületekbe, abba városrészbe, amelyet létrehozott. Kereskedőket, szolgáltatókat hívott az üzlethelyiségekbe, kávézót és egyedi kiállításokkal szolgáló galériát nyitott az egyik épület földszintjén, s megállapodott a hatóságokkal a Kálvária térről ide kanyarodó troli vonalának eltereléséről is. Mindezt azért, hogy a két év múlva elkészülő városközpont sétálóutcával, nyugalmas öbleivel valódi közösségi térré, fórummá válhasson.
