Az elmúlt napokban két fontos makrogazdasági visszajelzés is alkalmat adott politikusoknak és szakembereknek arra, hogy értékeljék a gazdasági élet legfrissebb rezdüléseit, összehasonlítsák azokat a korábbi prognózisokkal, illetve újabb előrejelzéseket gyártsanak.
A bruttó hazai termék dinamikus növekedéséről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. 2002 IV. negyedévében 3,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, így a teljes múlt évet tekintve 3,3 százalékos GDP-növekedést összesített a hivatal.
A valós helyzet azonban, ennél jóval árnyaltabb – fejtette ki a FigyelőNetnek Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. A kedvező adatok ugyanis egyértelműen az előző év költségvetési gyakorlatára vezethetők vissza. A leginkább politikai döntések következtében radikálisan megnövekedett bérek és jövedelmek olyan belső keresletet generáltak, mely képes volt a stagnáló világgazdasági környezet ellenére is növelni a hazai gazdaság teljesítményét.
A kedvezőtlen külső feltételek miatt elmaradt a várakozástól az export növekedése és az ipari termelés, helyettük teljesített a belső fogyasztás által generált szolgáltatói szektor. Ám hogy valóban beszélhetünk-e „helyettesítésről”, az kétséges. Az költségvetésre támaszkodó belső keresletnövekedés ugyanis csak ideig-óráig tartható, hiszen az így támasztott gazdasági növekedésnek hosszú távon az államháztartási egyensúlyt rontja.
A Fidesz a gazdaságról
A legnagyobb jobboldali párt a kormány túlzott magabiztossága helyett célravezetőbbnek látná az előrelátást és az óvatosabb tervezést a magyar gazdaság védelme érdekében áll a Fidesz – Magyar Polgári Párt gazdasági kabinetjének közleményében. A Fidesz továbbra is a több lehetséges helyzetre való felkészülésben lát garanciát arra, hogy a hazai vállalkozások megnyugtatóan kezeljék a már valószínűen elhúzódó iraki háború és stabilizációs időszak negatív hatásait. Ezek a hatások a többi között kedvezőtlenebb exportpiaci körülményeket, az olajár kiszámíthatatlan áringadozásait is okozhatják. A bizonytalanságot fokozza az államháztartás magas, 282 milliárd forintos hiánya, illetve a GDP-növekedés lassulása is. A Fidesz javasolja a kormánynak, hogy végezzen számításokat a Csillag István által említett lehetséges 0,5 százalékos, illetve egyszázalékos lassulás esetére is. Szintén végezzen becsléseket az esetleges exportcsökkenésre, az exportáló vállalkozók kompenzálására, a költségvetés alakulására, az inflációra és a külső egyensúly alakulására vonatkozóan – szól a nagyobbik ellenzéki párt helyzetértékelése.
Éppen ezért nem mindegy, mit mutat a Pénzügyminisztérium legfrissebb szaldója. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya március végén meghaladta a 282 milliárd forintot. Ez az éves előirányzat 33,9 százaléka.. Arányait tekintve még ennél is magasabb a költségvetés hiánya a 224 milliárd forint az éves előirányzott összeg 39,1 százaléka.
Az első két hónapra vonatkozó mutatókhoz képest azonban mégis előrelépésről lehet beszélni – mondja Hegedűs Miklós. E mutatónál ugyanis a bevételek és a kiadások szezonalítása miatt nem érdemes az éven belüli arányoknak túl nagy szerepet tulajdonítani, a januári és a februári adatokhoz képest jól látható a fiskális politika visszafogottsága. Az persze kérdéses, elég lesz-e a kormányzati törekvés az államháztartási hiány olyan mértékű leszorításához, amilyet a jelenlegi kormányzat ígér.
Két szék között a pad alatt – egy ideig
Várakozásaink szerint nem folytatódik tovább az előző évben tapasztalt GDP-növekedés, inkább elölről kezdődhet – mondja Hegedűs Miklós. Ha ugyanis a kormányzat képes tovább szigorítani költségvetési politikáján (esélyt teremtve ezzel az államháztartási hiány radikális csökkentésére), akkor a belső keresletnövekedés jelentős gazdaságélénkítő hatására sem számíthatunk tovább, miközben a világgazdasági konjunktúra egyre késik.
A nemzetközi helyzet gyakorlatilag ugyanolyan, amilyen egy évvel ezelőtt volt, és csak bizakodni lehet abban, hogy az iraki háború remélhetőleg gyors befejezését követően a második fél évben felpezsdülnek a hazánk számara oly fontos európai piacok is. Ez lehetővé tenné az export növekedését és az ipar termelési adatainak fokozatos javulását. Ekként, különösen a második féléves fellendülés miatt, az egész 2003-as évet tekintve tovább növekedhetne a bruttó hazai termék.