Belföld

Gazdasági mutatók – vigyázat, becsapós!

Az első látásra impozáns gazdasági növekedés mögött továbbra is a kétes értékű belső keresletnövekedés áll, az államháztartási hiány viszont nem olyan vészes, mint amilyennek látszik.

Az elmúlt napokban két fontos makrogazdasági visszajelzés is alkalmat adott politikusoknak és szakembereknek arra, hogy értékeljék a gazdasági élet legfrissebb rezdüléseit, összehasonlítsák azokat a korábbi prognózisokkal, illetve újabb előrejelzéseket gyártsanak.

A helyettesítés elve…

A bruttó hazai termék dinamikus növekedéséről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. 2002 IV. negyedévében 3,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, így a teljes múlt évet tekintve 3,3 százalékos GDP-növekedést összesített a hivatal.

A valós helyzet azonban, ennél jóval árnyaltabb – fejtette ki a FigyelőNetnek Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. A kedvező adatok ugyanis egyértelműen az előző év költségvetési gyakorlatára vezethetők vissza. A leginkább politikai döntések következtében radikálisan megnövekedett bérek és jövedelmek olyan belső keresletet generáltak, mely képes volt a stagnáló világgazdasági környezet ellenére is növelni a hazai gazdaság teljesítményét.

A kedvezőtlen külső feltételek miatt elmaradt a várakozástól az export növekedése és az ipari termelés, helyettük teljesített a belső fogyasztás által generált szolgáltatói szektor. Ám hogy valóban beszélhetünk-e „helyettesítésről”, az kétséges. Az költségvetésre támaszkodó belső keresletnövekedés ugyanis csak ideig-óráig tartható, hiszen az így támasztott gazdasági növekedésnek hosszú távon az államháztartási egyensúlyt rontja.

A Fidesz a gazdaságról

 

A legnagyobb jobboldali párt a kormány túlzott magabiztossága helyett célravezetőbbnek látná az előrelátást és az óvatosabb tervezést a magyar gazdaság védelme érdekében áll a Fidesz – Magyar Polgári Párt gazdasági kabinetjének közleményében. A Fidesz továbbra is a több lehetséges helyzetre való felkészülésben lát garanciát arra, hogy a hazai vállalkozások megnyugtatóan kezeljék a már valószínűen elhúzódó iraki háború és stabilizációs időszak negatív hatásait. Ezek a hatások a többi között kedvezőtlenebb exportpiaci körülményeket, az olajár kiszámíthatatlan áringadozásait is okozhatják. A bizonytalanságot fokozza az államháztartás magas, 282 milliárd forintos hiánya, illetve a GDP-növekedés lassulása is. A Fidesz javasolja a kormánynak, hogy végezzen számításokat a Csillag István által említett lehetséges 0,5 százalékos, illetve egyszázalékos lassulás esetére is. Szintén végezzen becsléseket az esetleges exportcsökkenésre, az exportáló vállalkozók kompenzálására, a költségvetés alakulására, az inflációra és a külső egyensúly alakulására vonatkozóan – szól a nagyobbik ellenzéki párt helyzetértékelése. 

Nehéz egyensúlyban maradni

Éppen ezért nem mindegy, mit mutat a Pénzügyminisztérium legfrissebb szaldója. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya március végén meghaladta a 282 milliárd forintot. Ez az éves előirányzat 33,9 százaléka.. Arányait tekintve még ennél is magasabb a költségvetés hiánya a 224 milliárd forint az éves előirányzott összeg 39,1 százaléka.

Az első két hónapra vonatkozó mutatókhoz képest azonban mégis előrelépésről lehet beszélni – mondja Hegedűs Miklós. E mutatónál ugyanis a bevételek és a kiadások szezonalítása miatt nem érdemes az éven belüli arányoknak túl nagy szerepet tulajdonítani, a januári és a februári adatokhoz képest jól látható a fiskális politika visszafogottsága. Az persze kérdéses, elég lesz-e a kormányzati törekvés az államháztartási hiány olyan mértékű leszorításához, amilyet a jelenlegi kormányzat ígér.

Két szék között a pad alatt – egy ideig

Várakozásaink szerint nem folytatódik tovább az előző évben tapasztalt GDP-növekedés, inkább elölről kezdődhet – mondja Hegedűs Miklós. Ha ugyanis a kormányzat képes tovább szigorítani költségvetési politikáján (esélyt teremtve ezzel az államháztartási hiány radikális csökkentésére), akkor a belső keresletnövekedés jelentős gazdaságélénkítő hatására sem számíthatunk tovább, miközben a világgazdasági konjunktúra egyre késik.

A nemzetközi helyzet gyakorlatilag ugyanolyan, amilyen egy évvel ezelőtt volt, és csak bizakodni lehet abban, hogy az iraki háború remélhetőleg gyors befejezését követően a második fél évben felpezsdülnek a hazánk számara oly fontos európai piacok is. Ez lehetővé tenné az export növekedését és az ipar termelési adatainak fokozatos javulását. Ekként, különösen a második féléves fellendülés miatt, az egész 2003-as évet tekintve tovább növekedhetne a bruttó hazai termék.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik