A törvény ezen a héten lép hatályba (a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben). Nagy András szerint az új rendtartási törvény létrehozza a termékpálya bizottságokat. A bizottságok feladata, hogy a termékpályákat ne utólag egy-egy piaci zavar bekövetkezte után szabályozzák, hanem a piaci zavarokat megelőzve intézkedjenek.
A törvény hét termékpálya bizottság létrehozásáról rendelkezik. Ezek: a gabona, a tej, a hús, a cukor, a zöldség-gyümölcs, a szőlő-bor és a dohány. Az ágazati miniszternek lehetősége van ideiglenes termékpálya bizottságok felállítására is. Nagy András aláhúzta: a termékpálya bizottságok lelállításával a civil szervezetek befolyása is nő az agrárpiaci szabályozásban.
Eddig ugyanis az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság (ARTB) ülésein csak véleménynyilvánítási joguk volt. Most azonban a termékpálya bizottságokban képviseltethetik magukat és hangot adhatnak tagságuk véleményének is.
A termékpálya bizottságokban részt vesznek a Földművelési és Vidékfejlesztési, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Pénzügy- és a Külügyminisztérium képviselői mellett a Magyar Agrárkamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szakértői és a terméktanácsok megbízottai.
Ezek a testületek – egy később meghatározandó ügyrend szerint – folyamatosan üléseznek majd. Így figyelemmel kísérhetik egy-egy fontos termelési ág folyamatait és megtehetik az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a piaci egyensúly biztosítására.
A termékpálya bizottságok várhatóan közvetítik majd az Európai Unió úgynevezett menedzsment bizottságaiba a magyar agrártermelők véleményét és így hangot adhatnak Brüsszelben a magyar gazdák javaslatainak is. Az új szabályozás deklarált célja, hogy a magyar agrárpiaci szereplők még az EU-csatlakozás előtt hasonló gazdasági környezetbe kerüljenek. Az új agrárpiaci rendtartási törvény elsősorban a piaci stabilitást, a kiszámíthatóságot és a termelők jövedelembiztonságát szolgálja.
Rögzíti a jogszabály, hogy a megrendelőknek legfeljebb 30 napon belül ki kell fizetniük a termelők számára az áru ellenértékét. Emellett rendelkezik arról is a törvény, hogy a beszerzési ár alatt nem értékesíthetik a kereskedők a megvásárolt árut. Ezeket a garanciákat az agráriumban tevékenykedők már régóta szorgalmazták.
A törvény kiterjeszti a termékpálya fogalomkörét, így az nem csak az alapanyag-előállítástól a végtermék gyártásáig, hanem annak értékesítéséig tart. Az új jogszabály az intervenciós ár bevezetésével meghatározza a termékek árának alsó szintjét, ami a szakértők szerint stabilizálóan hat majd a felvásárlási árakra, illetve várhatóan emeli majd azokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
