Az uniós csatlakozással összehangolt MÁV-programnak négy területe van: a személyszállítás, logisztika, agglomerációs és elővárosi közlekedés, a vasúti mellékvonali közlekedés jelene és jövője, a járműjavítási, karbantartási, járműcsere- és járműbeszerzési program, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők és a vasúti munkavállalók.
A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a személyszállításban kiemelten kezelik a budapesti agglomeráció és más nagyvárosok elővárosi lehetőségeinek felmérését, komplex szolgáltatások kialakítását. Példaként megemlítette, hogy a parkolóházak és szolgáltatókomplexumok építésébe vállalkozói tőkét is be lehetne vonni, a projektekbe a MÁV területtel szállna be. A cél az, hogy a főváros személygépkocsi-forgalma, ezáltal a környezetszennyezés is csökkenjen.
Évek óta folyik a vita arról, hogy mi legyen a sorsa a mellékvonalaknak. Márkus Imre leszögezte, a következő hónapokban meg kell vizsgálni, hogy az egyes mellékvonalak működtetése mennyibe kerül, s csak azt követően – az adott térséggel közösen – hozhat döntést a tulajdonos. Lesznek olyan vonalak, melyeknek az üzemeltetése továbbra is állami tulajdonban marad, mások átkerülhetnek egy-egy adott régió kezelésébe. Amennyiben valamelyik vonalat megszüntetik, úgy az alternatív közlekedési lehetőségeket is ki kell dolgozni.
Az elmúlt hónapok vasúti történései is azt erősítették meg, hogy a járműállomány műszaki állapota kívánnivalót hagy maga után. Szakemberek véleménye szerint a vasúti járműpark karbantartására, felújítására, járműcserére 200 milliárd forintot kellene fordítani. Ezt a közép- és hosszú távú programot tíz év alatt lehetne lebonyolítani. Szükséges a jelenlegi járműpark felmérése, a költségek pontos meghatározása, valamint egy komplex hitelkonstrukció kidolgozása.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
