A csütörtöki brüsszeli csúcson az Európai Unió tagállamainak vezetői óvatosan elkerülték az iraki háború kapcsán felmerülő kényes kérdéseket,
és pusztán abban állapodtak meg, hogy humanitárius segítséget nyújtanak Iraknak, és megpróbálják a válság megoldásának középpontjába állítani az ENSZ-t – írja a Bruxinfo.
Az eredetileg gazdasági kérdések kezelésére szánt csúcstalálkozó első napján elfogadott nyilatkozatban a tagállamok vezetői elkötelezték magukat Irak területi integritásának, szuverenitásának, politikai stabilitásának tiszteletben tartása és az iraki nép jogainak garantálása mellett. A közös nyilatkozat ugyanakkor hangsúlyozza az ország teljes lefegyverzésének fontosságát.
Orbán a háborúról
Európai külügyminiszteri poszt létrehozásáról tárgyalt az Európai Parlament egyik legjelentősebb politika szereplője, a csatlakozási szerződések ratifikációjában kulcsszerepet játszó Európai Néppárt. Az iraki háború hatásaival foglalkozó javaslatról Orbán Viktor, a párt alelnöke elmondta: a dokumentum rögzíti az európai kül- és biztonságpolitika katasztrofális helyzetét. Az indítvány megfogalmazza, hogy szükséges lenne minden kül- és biztonságpolitikai állásfoglalást európai eljárásnak alávetni, elkerülendő azt, ami most megtörtént: hogy az unió biztonságpolitikáért felelős megbízottja, valamint a soros miniszterelnök tudtán kívül néhány európai uniós tagállam és néhány belépni szándékozó állam összeszövetkezik és levelet ír alá, az Amerika melletti elkötelezettséget tanúsítandó. A politikai és katonai konfliktus kimeneteléről Orbán Viktor a Magyar Rádiónak kifejtette: „Amerikát ettől a háborútól, illetve ebben a háborúban nem miniszterelnökök és pártelnökök, hanem egyedül a közvélemény foghatja vissza. Tehát itt vagy működik a világnak valamifajta erkölcsi érzéke és ereje, ami megfékezi az egyoldalú támadó hadműveletet, amit az Egyesült Államok indított, vagy másban már nem nagyon bízhatunk.” A volt kormányfő szerda este a hazánk háborús részvételéről is nyilatkozott.
A megegyezés nem ment könnyen. A BBC helyi tudósítója szerint a franciák az irat több, kevésbé rázós részét is elutasították. Többek között az első pontot, amelyben az unió sajnálkozását fejezte volna ki amiatt, hogy Irak nem teljesítette az ENSZ 1441-es leszerelésről szóló határozatát. Chirac a hírek szerint Irak újjáépítéséről sem volt hajlandó tárgyalni. Mint mondta, ez közvetve a háború támogatására utalt volna.
A brit miniszterelnök sem volt engedékeny. Visszautasította például azt a francia javaslatot, hogy töröljenek a szövegből egy pontot, amely az EU alapvető céljaként Irak teljes lefegyverzését határozza meg. Így ez végül benne maradt a 30 oldalas dokumentumban, de francia javaslatra kissé hátrább helyezték a szövegben.
A háborúról érdemben ne
A huzavona ellenére azért sikerült mindnyájuk számára tanulságos következtetésekre jutniuk a tagállamok megjelent képviselőinek. Beismerték például: a közös külpolitikát káoszba taszító és az EU-n belül mély árkokat hasító iraki háború kérdésében akkorák köztük az ellentétek, hogy arról nem is érdemes tárgyalni. “Túlságosan nagyok voltak a véleménykülönbségek a háborút illetően, ezért úgy döntöttünk, hogy figyelmünket másfelé fordítjuk” – ismerte el Kosztasz Szimitisz, az EU soros elnökségét betöltő Görögország kormányfője, lényegében tudomásul véve az unió eddigi fellépésének kudarcát Irak kapcsán.
Egyes uniós tisztviselők azt fejtegették, hogy noha a csúcstalálkozón a tagállamok egyszerűen megkerülték a lényeget, vagyis a háborút magát, ezt éppenséggel a fegyveres konfliktus megindulása tette lehetővé. Ez ugyanis nemcsak értelmetlenné, hanem feleslegessé is tette a további vitatkozást. “Új helyzet állt elő” – kommentálta az eseményeket egy neve mellőzését kérő elnökségi diplomata.
A közös külpolitikát ért károk súlyosságát mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy – a tárgyalóteremből kiszivárgott hírek szerint – a szigorú tekintettel a csúcsra érkező Tony Blair és Jacques Chirac még csak nem is köszöntötte egymást. A marcona pillantásokat egy másik híresztelés magyarázza: a brit kormányfő a csúcs előtt elutasította a francia elnök kétoldalú találkozót szorgalmazó kérését. Ráadásul az esti megbeszéléseket követően az állam- és kormányfők – Chirac-kal és Balirrel az élen – gyakorlatilag “elmenekültek” a helyszínről, egyetlen újságírói kérdésre sem válaszoltak.
Támogatás az ENSZ-nek, figyelmeztetés Törökországnak
Hosszabb távon a Tizenötök kifejezték elszántságukat, hogy “továbbra is” az ENSZ töltse be a legfontosabb szerepet a nemzetközi rendben, és a konfliktusok megoldását, a béke és stabilitás fenntartását a Biztonsági Tanács közreműködésével oldják meg. Ugyancsak elkötelezték magukat az izraeliek és palesztinok közötti békefolyamat további támogatására is.
Az EU azokat az Irakkal szomszédos országokat is támogatásáról biztosította, amelyek a háború miatt bajba kerülnének, például a menekültáradat miatt. Felszólította ugyanakkor a térség államait, hogy ne avatkozzanak be a konfliktusba – ez legfőképpen nyilván Törökországnak szól, amely korábban egyértelművé tette, hogy katonákat küld Észak-Irakba, amennyiben az ottani kurdok megpróbálnának független államot kikiáltani vagy ellenőrzésük alá akarnák vonni az észak-iraki olajmezőket. Jelentések szerint török katonák már hetekkel ezelőtt átlépték a határt.
Az Európai Unió humanitárius erőfeszítéseit az Európai Bizottság fogja koordinálni. Romano Prodi bizottsági elnök elmondta, a Bizottság pénteken soron kívüli ülésen fog tárgyalni arról, hogy a már elkülönített 21 millió eurós (5 milliárd forintos) segélyen kívül további pénzeket szabadítsanak fel az EU költségvetési tartalékából.
