Belföld

Újabb mélypontok világszerte

Megint erőteljes eladási hullám rázta meg a múlt héten a világ részvénytőzsdéit. Az indexek lefelé mozogtak, a magyar piacon is érvényesült a háborús készülődésből fakadó negatív hangulat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kudarccal záruló pénteki tanácskozása után a részvénypiacok figyelme most mindenek előtt a kedden esedékes újabb ülésre irányul. Másodsorban vállalati eredmények (a Bristol Myers gyógyszergyár hétfőn, az Adobe Systems szerdán lép a nagyközönség elé gyorsjelentésével), majd a hét második felében jelentős hatású gazdasági mutatók befolyásolhatják az amerikai tőzsdék mozgását.

Csütörtökön a februári kiskereskedelmi forgalmi adatok, pénteken az ipari termelés, valamint termelői árindex számai okozhatnak meglepetést. Szintén pénteken jelenik meg a Michigan fogyasztói bizalmi index.

Itthon a pénz- és kötvénypiacon érdekeltek számíthatnak jelentősebb adatokra. Kedden a januári inflációs ráta, pénteken a januári folyó fizetési mérleg jelenik meg.

Pénz- és állampapírpiac

 

Két és félszeres túljegyzés mellett zajlott a hét egyetlen diszkont kincstárjegy aukciója. A három hónapos diszkontból 25 milliárd forintnyit bocsátottak ki, 21 bázisponttal 6,11 százalékra csökkent átlaghozammal.
Az ÁKK két államkötvény-aukciót is rendezett. A három hónapos kötvényből a tervezett 60 helyett 80 milliárd forint értékben bocsátottak ki, a beérkező ajánlatok értéke meghaladta a 180 milliárd forintot. A papír átlaghozama (6,65 százalék) 20 bázisponttal mérséklődött.
A meghirdetett 20 milliárdnyi papír talált gazdára a tizenötéves kötvény kibocsátásán. Az utolsó, januári aukcióhoz képest 7 bázispontos emelkedést mutatott a leghosszabb futamidejű magyar állampapír hozama (6,41 százalék).
A referenciahozamok minden lejáraton emelkedést mutattak, a kedden közölt jelentős februári államháztartási hiány adatát követen.
A Dwix index 2 bázisponttal 6,09 százalékra csökkent.
A forint a dollárral szemben (222,8) 1,2 százalékot erősödött a héten, míg az euróval szemben a sávban 11,2 százalékra állt be az előző heti 11,8 százalékot követően.  

Egy tőzsdeguru véleménye

Az elmúlt napokban vadászni kellett a jó hírekre, a borúlátó befektetőket igazoló rossz újságok viszont nem maradtak el. Már a múlt hét eleje is csúnyán kezdődött az Egyesült Államokban, miután Warren Buffett tőzsdeguru kijelentette, hogy még mindig nem tekinthetők vonzónak az amerikai részvénypiacok.

Ezt tetézve sorra jelentek meg a kedvezőtlennek számító makromutatók a rákövetkező napokban. Csökkent a lakossági fogyasztás januárban, az ISM beszerzési menedzserindex értékei szintén lefelé konyultak, és a vártnál jóval több munkanélkülit „termelt ki” az amerikai gazdaság februárban. A Fed Bézs könyve értelemszerűen elég borús képet festett, így mindössze a csütörtökön megjelent – módosított – tavalyi termelékenységi index számított pozitív meglepetésnek a héten. A legjelentősebb vállalatok közül az Intel okozott csalódást, korábbi prognózisaihoz mérten árbevételének csökkenését jelentette be.

Mindezek folyományaként a Dow Jones közel két, a Nasdaq majd két és fél százalékot esett. De még így is messze jobban teljesítettek, mint nyugat-európai társaik.

Kamatdöntésre eladás, rossz hírek

Az öreg kontinensen az Európai Központi Bank csütörtöki ülése számított a hét eseményének. Az eurózónára vonatkozó legutóbbi inflációs adatok tükrében 50 bázispontos kamatcsökkentésre számítottak a piaci szereplők, ám az ECB a várakozásokkal ellentétben csak 25 bázisponttal mérsékelte irányadó kamatszintjét.

A döntésre azonnal eladással reagáltak a részvénytőzsdéken, főleg miután alig egy-két órával előbb rémes makromutató látott napvilágot Németországban. Februárban az elemzői konszenzust jócskán meghaladva rekordszintre, 10,5 százalékra ugrott a német munkanélküliségi ráta, mely a hat éve legmélyebbre süllyedt francia fogyasztói bizalmi indexszel együtt erőteljesen megborította a börzéket. A párizsi tőzsde indexe több mint 6 százalékot zuhant öt nap alatt, s a frankfurti és londoni futófények sem okozhattak eufóriát a részvényesek körében.

A távol-keleti befektetők sem viselkedtek másképp, a Nikkei index például két évtizedes mélypontra zuhant. A hét egyedüli nyertesei az olajtársaságok és részvényeseik voltak, a fekete arany árfolyama ugyanis tovább száguldott. Péntek este már 34 dollár felett kereskedtek a brent olaj hordójával, ez 4 százalékkal haladta meg az előző heti kurzust.

Humet: a szabadesés bajnoka?

Térségünkben az európai átlagnál mérsékeltebb csökkenésnek lehettünk szemtanúi, sőt az orosz részvénypiac folytatta remek szereplését. A régióban ezúttal a BUX nyújtotta a leggyengébb produkciót, két százalékot meghaladó mértékben gyengült. A forgalom az elmúlt néhány hétben megszokott ötmilliárd forint alatt mozgott átlagosan, a BUX pedig mindössze kedden tudott emelkedni. A hétezres vonal alá is benéző index 7055 ponton állapodott meg, ezáltal tíz százalékra növelte idei veszteségét.

Mindössze három javult a részvények közül, amelyekkel kereskedtek a héten. A Graphisoft árral szemben közel egytizedével növelte értékét, a másik két dobogós helyezett (Phlyaxia, Pannonplast) messze lemaradva követte a szoftvergyártó papírját.

Az indexkosár legbefolyásosabb tagjai közül egyedül a Richter piacán nem jelentkezett jelentősebb eladási nyomás. Az OTP másfél, a Mol két és fél százalékos, a Matáv ennél is nagyobb csökkenést mutatott. A távközlési papír már február közepe óta nem talál magára, 13 egymást követő kereskedési napot zárt gyengüléssel.

A hét vesztese a Humet volt, több mint 40 százalékos zuhanással. Egyes piaci értesülések szerint a tavalyi részvénycsere közelgő kifizetési kötelezettségének fedezetlensége áll a háttérben. Mindenesetre a Humet napokon át aznapi maximális limitjéig esett, sőt néha teljesen üres volt könyvében a vételi oldal.


Újabb mélypontok világszerte 1

Ajánlott videó

Olvasói sztorik