Belföld

Aggódnak a gazdaság helyzete miatt az európai vállalatvezetők

Az EU vállalkozói komolyan aggódnak a munkanélküliség, a nem javuló termelékenység, valamint az alacsony fogyasztói és befektetői bizalom miatt.

– Lassan kiszaladunk az időből – jelezték az unió tagországainak kormányaihoz intézett figyelmeztető üzenetükben az EU 15 tagországának vezető vállalkozói múlt heti találkozójukon. A gazdasági szakemberek úgy vélik, az EU gazdaságával kapcsolatban megfogalmazott úgynevezett lisszaboni cél csak akkor válhat valóra, ha még az Európai Tanács tavaszi ülése előtt megszületnek a kellő intézkedések.

Európa lemarad

– Most kell lépni, ha azt akarjuk, hogy 2010-re sikerüljön teljesíteni a Lisszabonban kidolgozott terveket, érvelt Philippe de Buck, az Európai Munkaadói és Ipari Szövetségek Uniójának (UNICE) elnöke, aki szerint Európa csak akkor válhat 2010-ig a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdaságává, ha nem késlekednek a szükséges intézkedések végrehajtásával. A szövetség komolyan aggódik a tartósan magas európai munkanélküliség, a termelékenység jelentéktelen szintű növekedése, valamint az alacsony fogyasztói és befektetői bizalom miatt.

A UNICE által ismertetett adatok azt mutatják, hogy az európai gazdasági növekedés jóval kisebb az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában mért értéknél. A gazdasági helyzet változása és az iraki háború veszélye ellenére tavaly az Egyesült Államokban 2,4, Kanadában 3,3, Ausztráliában 3,7 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek, míg az Európai Unióban a gazdasági növekedés alig tette ki a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 0,7 százalékát.

Szerkezeti gondok

Az európai vállalkozók egyetértenek abban, hogy a nyomasztó gazdasági helyzet kialakulásáért elsősorban a szerkezeti hiányosságok okolhatók, és felhívást intéztek a tagországok kormányaihoz a szerkezeti reformoknak meghatározott határidőig történő végrehajtásáért.

A 15 tagország gazdasági szervezeteit tömörítő UNICE, illetve Törökország és Norvégia országos jelentést készített a lisszaboni stratégia alkalmazásának helyzetéről. Az Európai Bizottságnak benyújtott 17 jelentés konkrét példákkal, országokra lebontva érzékelteti, melyek azok a reformok, amelyeket végre kell hajtani. Az egyéni jelentések kiegészítik a UNICE összesítő tanulmányát, amely főként a vállalkozói szféra, az innováció, az egységes európai piac és a humán erőforrások terén tapasztalt hiányosságokra összpontosít.

Új lendületet

– A lisszaboni stratégiával az a gond, hogy egy, két vagy három döntéssel szeretnénk megváltoztatni Európát, ám ehhez igen összetett döntéscsomagra van szükség – véli Philippe de Buck.

A UNICE úgy véli, hogy az EU-ban a jelentős szolgáltatási területek (szállítás, posta stb.) folyamatos liberalizációjára van szükség, s ezzel együtt végre kell hajtani a pénzügyi szolgáltatások és a vállalkozói szféra reformját is. Ennek alapján a márciusban sorra kerülő tavaszi gazdasági csúcstalálkozón nem annyira egy-egy kulcsfontosságú döntésnek kell megszületnie, mint inkább arra van szükség, hogy a csúcstalálkozó új lendületet adjon a lisszaboni stratégia átfogó végrehajtásának.
[euro.hu]

Ajánlott videó

Olvasói sztorik