Belföld

Göncz Árpád: Nobel-békedíjat érdemel az EU

Nobel-békedíjra javasolta az Európai Uniót Göncz Árpád. A Norvég Akadémiának január végén küldött levél csütörtökön került nyilvánosságra - olvasható a Magyar Hírlapban.

Bármennyire is európainak érezzük magunkat, aggódunk a csatlakozás előtt. Göncz Árpád természetesnek és múlónak tartja ezt a félelmet: “Ha az albérletből nagyobb lakásba költözünk, akkor is aggódunk előtte. A csatlakozás egyéni döntésünk, a népszavazáson leadott szavazatunkkal a döntés tízmilliomod része a miénk, és csak magunkat okolhatjuk azért, ami utána történik.”

A tagság kezdeti nehézségeit az alsó tagozathoz hasonlítja Göncz: nem jó dolog alsóban buktatni, hiszen itt a teljesítményt még elsősorban az határozza meg, hogy mit hoz a gyerek a családból. Az EU a volt elnök szerint meglepően józanul viszonyul az új tagállamok hátrányaihoz. “A társadalmi és szociális különbségeket ki kell egyenlíteni. A tagság csak egy lehetőség arra, hogy orvosoljuk azoknak a helyzetét, akik rosszabb helyzetből jöttek, és kevesebb van a szellemi tarsolyukban, mint másoknak. Ezért bukást sózni a nyakukba és alacsonyabb rendűként kezelni őket nem lehet.”

Az első évek nehézségei az autópálya-építéshez is hasonlíthatók: senki sem ad rá szívesen pénzt, de mindenki biztos abban, hogy amikor elkészül, jó lesz. Azt azonban lehetetlen megjósolni, miben jelentkezik a haszna. “A legfontosabb dolog, hogy Magyarország nem lesz többé az Európa határán fekvő, senki által nem biztosított árterület a keleti és nyugati kulturális tömb között. A Kárpát-medencében húzott természetellenes, sem néprajzi, sem földrajzi, sem gazdasági határvonalakhoz nem igazodó határok megszűnését és a magától értetődő együttműködést fogja jelenteni a csatlakozás.”

Arra, hogy a határvonal arrébb csúszása mennyire változtatja meg Nyugat-Európát, a volt államfő a korábban csatlakozott országok példáját idézte fel: “Írországba ma már visszatérnek azok, akik korábban elvándoroltak Amerikába. Eltartott vagy tíz évig, mire felgyorsult a változás, de végül egy majdnem halálra ítélt ország felvirágzott. A gyarmatbirodalmát vesztett és szegény Portugália pedig az uniónak a demokratikus fejlődésben élre álló tagjává vált.”

Hogy Magyarország fejlődése mikor gyorsul fel? “Felzárkózásunk és csatlakozásunk részben túl gyors, részben túlságosan lassú folyamat, amelynek tempóját kis részben diktáljuk mi” – mondta Göncz. – Az élet is változik: a rendszerváltáskor még a közép-európai együttműködés fontosságáról beszéltek azok a visegrádi országok, melyek most a bővítés súlypontját jelentik. Az biztos, hogy újra fel kell fedezzük saját kultúránkat, mely kissé háttérbe szorult a nyugati, amerikai rovására. Fel kell fedeznünk mélyebb énünket, melyet kissé elfeledtünk az európai csatlakozás iránt érzett lelkesedésünkben. Hogy erre mikor kerül sor, azt szerinte nehéz megjósolni.

Az EU működésének kulcsa a béke és a demokrácia, ezért javasolta Göncz Árpád Nobel-békedíjra az Európai Uniót. “Az uniónak békés eszközökkel sikerült történelmi ellentéteket elsimítani és biztonságot teremteni Európán belül – indokolta javaslatát a volt államfő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik