Az elkövetkező hét legnagyobb pénz- és tőkepiaci eseményét az Európai Központi Bank (ECB) csütörtökön esedékes ülése jelenti majd. Az elemzői várakozások szerint az ECB 50 bázisponttal mérsékelni fogja a jelenlegi 2,75 százalékos alapkamatot, melyre a legfrissebb inflációs adatok tükrében ténylegesen lehetősége is nyílik. Csütörtökön amúgy is forró napra számíthatnak a befektetők Európában, az Eurózóna előzetes negyedik negyedéves GDP-mutatója mellett közzéteszik az első féléves növekedési prognózisokat is.
Az Egyesült Államokban hétfőn a januári lakossági fogyasztás adata mellett az ISM ipari üzleti bizalmi indexe jelenik meg, szerdán pedig a Fed lép a nyilvánosság elé gazdaságértékelő kiadványával, a Bézs Könyvvel. Pénteken a februári munkaerő-piaci adatok jelennek meg a tengerentúlon, az előző havi kellemes meglepetést jelentő 5,7 százalékos munkanélküliségi rátát ezúttal 5,8 százalékra tették az elemzőcégek.
Mélyponton az amerikai fogyasztók bizalma
Hétfőn az amerikai részvénypiacok benchmarkjai februári legnagyobb esésüket szenvedték el, ahonnan hasztalan próbálkoztak emelkedni az indexek, csak szépíteni sikerült az eredményen. Kedden a várakozástól messze elmaradó értéket mutató, tízéves mélypontra zuhanó fogyasztói bizalmi indexet közölt a Conference Board. A Hewlett-Packard elemzői becslésektől elmaradó árbevétele is kedvezőtlenül érintette a részvényárakat.
A hét második felében némileg javult a hangulat. A tartós fogyasztási cikkek megrendelés-állományának januári növekedésének mértéke tavaly nyár óta nem látott méreteket öltött. A felülvizsgált GDP mutató pedig éves szinten 1,4 százalékos növekedést jelzett 2002 utolsó negyedévére, szemben az előzetesen kiadott 1 százalékkal.
Februárban csökkent ugyan a Michigan Egyetem fogyasztói, valamint a Chicago régió beszerzési menedzserindexe, ám a várakozásokat mégis felülmúlták. Így a Nasdaq heti vesztesége végül nem érte el az 1 százalékot, a Dow Jones értékvesztése pedig 1,5 százalékot tett ki.
Európában ismét túlreagálták a tengerentúli indexek csökkenését a vezető tőzsdék indikátorai. A heti negatív listát a német börze vezette, elsősorban a több elemző által leminősített SAP, illetve a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerével még 2001-ben több halálesetet okozó Bayer árfolyamának zuhanása miatt. Ez utóbbi tényt az is súlyosbította, hogy a pletykák szerint a társaság irányítói már a gyógyszer bevezetése idején tudatában voltak a problémáknak.
Térségünkben az olajtársaságok részvényei által felhúzott moszkvai RTS kivételével gyengültek a tőzsdeindexek. Csehországban a magyar piac veszteségét meghaladó mértékben estek az árak. Érdekes jubileumhoz érkeztek Lengyelországban a befektetők: a jegybank két éven belül épp huszadszor csökkentette kamatszintjét (amit az 1 százaléknál kisebb infláció tesz lehetővé). A döntést követően felfelé mozgott, ám heti szinten mínuszban zárt a WIG.
Pénz- és állampapírpiac
Az elmúlt hét a pénzpiacokon sem volt eseménytelen, miután hétfőn 5,5 százalékra emelte az overnight betéti kamatszintet az MNB, a kéthetes repo esetében pedig visszaállította a korlátlan rendelkezésre állást. (Mint ismeretes, az elmúlt egy hónapban legfeljebb százmilliárd forintban fogadott el betéteket a jegybank.)
A döntést hozamemelkedés követte, a hároméves lejáratig nagyobb erősödést mutattak a referenciahozamok, a háromhónapos kifutáson 100 bázispontot meghaladó ugrás mutatkozott.
A héten megtartott diszkont kincstárjegy aukciókon is érződött a döntés hatása. A három hónapos diszkont átlaghozama (6,32 százalék) 150 bázisponttal ugrott meg, az ÁKK kétszeres túljegyzés mellett a tervezett harmincmilliárd forintnyi papírt dobta piacra. A hat hónapos jegy hozama 102 bázisponttal 6,42 százalékra emelkedett. A beérkező ajánlatok értéke közelítette a 100 milliárd forintot, a kibocsátó ötmilliárd forinttal 35 milliárdra emelte a kibocsátandó mennyiséget.
A leghosszabb diszkont hozama (6,34 százalék) 49 bázisponttal került magasabbra. Az ÁKK a szintén 100 milliárdos kereslet mellett a tervezettnél ötmilliárddal több, 40 milliárd forintnyi papírt bocsátott ki.
A Dwix index 6 bázisponttal 6,11 százalékra csökkent.
A forint a dollárral szemben (225,3) 1,4 százalékot erősödött a héten, míg az euróval szemben a sávban 11,8 százalékra állt be az előző heti 10,7 százalékot követően.
A BUX mozgása eleinte teljesen ellentétes volt a világpiaci fejleményekkel. A trend ellen mozgó index hétfőn még előző pénteki értéke fölött járt, onnan azonban – meglehetősen eseménytelen kereskedés mellett – péntekig folyamatosan lefelé csorgott. A forgalom ezúttal is jellemzően ötmilliárd forint alatt alakult. Az index 7212 pontos értéke utoljára október elején látott mélységet jelentett.
Az index 100 pontot közelítő csökkenésében a legnagyobb részt a Matáv képviselte. Hiába jelentette be a távközlési társaság, hogy várhatóan emelni fogja osztalékának mértékét, és még az sem hatott pozitívan, hogy a Morgan Stanley 1090 forintra emelte a papír célárfolyamát. A Matáv egy hét alatt 5 százalékot esett, miután a MakTel leányvállalattal kapcsolatban jelentős pénzkivétellel gyanúsították meg a céget macedón sajtóban.
A blue chipek is gyengén szerepeltek
Folytatódott az Egis bukdácsolása is. A kisebbik gyógyszergyár papírja kényszerlikvidálások terhe alatt újabb 10 százalékot esett, ezzel árfolyama 7000 forint alá került. A két nagyobb súlyú társaság közé a Humet ékelte be magát, hat százalékot meghaladó eséssel, melynek nyomán a részvény árfolyama új történelmi minimumot állított fel. A blue chipek közül a Mol is gyengén szerepelt, három százalék feletti esését az OTP és a Richter erősödése sem tudta ellensúlyozni.
A hét nyertese a Pannonplast volt. Az előző héten megnyugodott a piaca, de a papír ismét feléledt, és erős forgalom mellett 14 százalékot ugrott. Nem sokkal maradt le a Graphisoft sem, mely 12 százalékot emelkedett.
Beigazolódtak a felvásárlási pletykák az Inter-Európa esetében, a fő részvényes Sao Paolo 2000 forinton nyilvános vételi ajánlatot tett az IEB közkézen forgó részvényeire. A bankpapír árfolyama értelemszerűen nem is javult tovább, jelenleg 50 forinttal áll az ajánlati ár alatt. 
