Az ABC című spanyol konzervatív lap szerint a kubai kormány újfent azzal próbálkozik, hogy közeledjen az EU-hoz, és január 28-án csatlakozását kérte az úgynevezett Cotonou-i Megállapodáshoz, amely saját mechanizmusán keresztül 13,5 milliárd eurót oszt szét mintegy 80 fejlődő országnak, és amelynek tagjai április 11-én hozzák meg majd a vonatkozó döntést.
Két évvel ezelőtt Kuba visszavonta hasonló kérelmét, hogy – mint az ABC fogalmazott – “elkerülje a demokratikus klauzulával kapcsolatos vitát”. A lap szerint az EU a héten nyitotta meg első hivatalos képviseletét Havannában, és ez a közeledést bizonyítja, amely “azzal a következménnyel járhat, hogy a kubai rezsim feloldja azokat a megszorításokat, amelyek miatt a kubaiak nem utazhatnak külföldre”.
Az EU havannai képviseletének vezetője a dán Poul Nielson, a
fejlesztési és humanitárius segélyekért felelős biztos. Minden elemzés arra mutat ugyanis, hogy Kubának elsősorban gazdasági segítségre van szüksége. A rossz gazdasági helyzet indította erre a lépésre (az EU-segítség elfogadására) Havannát, különösen azután, hogy a rezsim legfőbb gazdasági szövetségese, Hugo Chávez Venezuelája olyan helyzetbe került, amelyből egyelőre nem tud kjutni – írta az ABC.
