|
Az európai droghelyzet |
|
Természetes alapanyagú kábítószerek:
• Növekszik a kontinens kannabisztermelése – részben számos nyugat-európai országnak a kannabiszszármazékokkal szemben tanúsított nagyobb toleranciája miatt. Komoly kendertermelés folyik Svájcban és Albániában, ám a nyugat-európai kannabiszszármazékok túlnyomó része még mindig Marokkóból érkezik.
• A kontinensre érkező kokain első számú célállomása Spanyolország, őt követi Hollandia, Olaszország és Belgium. Kiugróan magas a kokainfogyasztás a 16-29 év közötti brit fiatalok között.
• A délnyugat-ázsiai, így az afgán mák- és ópiumtermelés elsőszámú felvevőpiaca Európa.
• A hagyományos balkáni csempészút mellett Oroszország is jelentős tranzitútvonallá lépett elő a délnyugat-ázsiából Európába irányuló drogok számára.
• A heroinfogyasztás elterjedtebb a kelet-európai országokban, mint a nyugat-európaiakban.
Szintetikus drogok:
• A kontinens legnagyobb illegális ecstasy-gyártója Hollandia.
Európa a világ ecstasy-fogyasztásának 60 százalékát tudhatja magáénak. Középiskolások körében végzett felmérés szerint a legmohóbb fogyasztók az ír fiatalok, akiket a hollandok és a britek követnek. Megugrott az ecstasy-fogyasztás Spanyolországban és Közép-Kelet-Európában is.
• A metamfetamin- és amfetamin-származékok fogyasztása az elmúlt évben csökkent a kontinensen. A termelésben Nagy-Britannia és Lengyelország jár az élen. |
|
Nem a termelők vagy a termelő országok húznak nagy hasznot a kábítószerekből, hanem az illegális kereskedelmet folytatók. A termelés destabilizálóan hat az érintett országokra, és az enyhe drogok liberalizálása aláássa a cannabis termelése elleni harcot – ezek a fő megállapításai az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Tanácsa (INCB) idei jelentésének.
99 százalékos kereskedelemi árrés
A jelentés első ízben foglalkozik behatóan a kábítószer-kereskedelem gazdasági és politikai kihatásaival, s arra jut, hogy a felhasználók által drogokra költött összeg mindössze egy százaléka kerül az alapanyagok termelőihez, a többi az illegális kereskedelmi lánchoz.
A jelentés határozottan cáfolja azt a mítoszt, amely szerint a kábítószergyártás és -kereskedelem egyes országokban a jóléthez vezető út lehet, s hangsúlyozza, hogy az illegális drogtermelés akadályozza a gazdasági növekedést és a tartós fejlődést.
Az INCB szerint a fájdalomcsillapító ópiumszármazékok legális piaca a túltermelés folytán kicsúszhat az ellenőrzés alól, és nagy mennyiség átkerülhet az illegális kábítószerpiacra. Közben a túltermelés ellenére sok fejlődő országban nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű legális ópiumszármazék.
Az ecstasy a jövő üzlete
A jelentés úgy ítéli meg, hogy a jövőben a szintetikus kábítószerek – így az ecstasy – válhatnak a legfontosabb illegális drogokká. Ezért az INCB kezdeményezést indít annak megakadályozására, hogy az ilyen szerek előállításához szükséges anyagok eljussanak az illegális laboratóriumokba, miután hasonló programok már működnek a heroin és a kokain gyártásához szükséges anyagok ellenőrzésére.
A termelő országokban a kábítószer-előállítás a gazdaság mellett a politikai helyzetet is destabilizálja – állapította meg a jelentés, s példaként Afganisztánt hozta fel: ott a kilencvenes évek elején az ópiumtermelés felfutása polgárháborúkat váltott ki, a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaeséséhez vezetett.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az enyhébb kábítószerek liberalizálása aláássa a drogtermelés és -fogyasztás elleni küzdelmet – ez elsősorban néhány afrikai állam esetében komoly probléma.
|
Itthon is egyre több fiatal nyúl droghoz |
A magyar lakosság 18 és 65 év közötti tagjainak 6-7 százaléka élt már valamilyen droggal. A kábítószerhasználat a fiatalok között dívik elsősorban: a 18 év alatti, illetve a 18-25 éves korosztálynak az ötöde próbált már ki valamilyen kábítószert.
A kormányzat az idén összesen 8 milliárd forintot költ a kábítószer elleni harcra – írja a Népszava. Kétmilliárd forint felett az ifjúsági minisztérium, egymilliárd felett a szociális és az oktatási tárca, a fennmaradó ötmilliárd felett pedig a civil szervezetek rendelkeznek. |
|
Kína a legfőbb heroin-célország
Észak-Amerikában megemelkedett a heroin és a kokain ára, mivel csökkent a kínálat, többek között a 2001-ben történt amerikai terrorcselekmények nyomán megszigorított határellenőrzések miatt. Dél-Amerikában egyre szorosabb az összefüggés a kábítószer-probléma és a politika, illetve a nemzetbiztonság között: Kolumbiában például a drogtermelést félkatonai és gerillacsoportok ellenőrzik, amelyek a bevételekből fegyvereket vásárolnak.
Mostanra Kína vált a legfontosabb cél- és tranzitországgá a heroin számára, és Oroszország az Ázsiából Európába irányuló kábítószer-szállítmányok alternatív útvonalává lépett elő.
