A legnagyobb példányszámú horvát napilap, a Vecernji list című zágrábi újság szerint a horvátok a nincstelenség és a magas rezsiköltségek miatt kénytelenek az átlagkeresetük 42 százalékát (az EU-beli átlag 17 százalék) elvivő élelmen takarékoskodni és a legolcsóbb élelmiszercikkeket vásárolni.
Az országos statisztikai hivatal legutóbbi felmérése szerint
manapság 13 százalékkal kevesebb liszt és gabonaféle, 16 százalékkal kevesebb burgonya, 5 százalékkal kevesebb borjúhús és 20 százalékkal kevesebb sör fogy Horvátországban, mint 1999-ben. Mindössze 13 kiló a lakosság egy főre jutó alma- és 9,9 kiló a borjúhúsfogyasztása az 52 kilós, illetve 18,2 kilós uniós átlaggal szemben.
Borjúhúsfogyasztásban Horvátország az európai lista végén van Szerbia és Montenegró, Bulgária, valamint Lengyelország mögött. A szlovénok ugyanakkor 5 kilóval meghaladják az európai átlagot. Rohamosan csökkent a sertéshúsfogyasztás is Horvátországban: az 1999-es egy főre jutó 15,74 kilóról 2000-ben 14,5 kilóra. Ez már 28 kilóval kevesebb az európai átlagnál.
Kétségkívül egészségügyi okokból is csökkent a sertés- és a marhahúsfogyasztás a baromfihús javára, de Horvátországban az áralakulás is hozzájárult ehhez. Csirkehúst már kilónként 16 kunáért (512 forint) is kapni, míg a sertéshús kilója 35 kuna (1120 forint) az ország szárazföldi részében, a borjúhúsé pedig 80 kuna (2560 forint), sőt az Adriai-tengeri szigeteken ennél is drágább 15-20 százalékkal.
Jócskán csökkent az italfogyasztás is, a legjobban a boré, ez
utóbbi 5 literrel az 1999-es egy főre jutó 11 literről. Az állami statisztikai intézet felmérése szerint 1983-ban még nem kevesebb, mint 46 liter volt az egy főre jutó borfagyasztás Horvátországban – írta a Vecernji list. A lap szerint a lakosság módosabb rétege is fontosabbnak tartja a jó autót és a mobiltelefont a kiadós táplálkozásnál.
