A magukat önállónak tartó dnyeszterentúli területek (Transznyisztria) és a Moldovai Köztársaság között régóta húzódó konfliktus végére szeretne pontot tenni az újabb moldáv rendezési javaslat, amelyet a napokban juttattak el a szakadár Transznyisztria vezetőihez.
A moldovai elnök javaslatának lényege a dnyeszterentúli területek újraintegrálása az egykori Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság 1990. január elsején fennállt határai között. Ez azt jelenti, hogy egységes, de föderalisztikus felépítésű állam jöhetne létre a Dnyeszter folyótól keletre elhelyezkedő Transznyisztria és a történelmi néven Besszarábia néven ismert terület között. A Moldovai Köztársaság – jóllehet a hasonló nevű egykori szovjet tagköztársaság jogutódja –, nem tudta a fennhatósága alá vonni a Dnyeszterentúlt, ahol orosz csapatok állomásoznak mind a mai napig.
Transznyisztriában elsősorban orosz anyanyelvű lakosság él, míg Moldávia többi részében vegyes moldáv (román) és orosz a népesség. Rajtuk kívül bolgárok, ukránok, gagaúzok is élnek e térségben, etnikailag tehát igencsak vegyes az összetétele a lakosságnak.
A moldovai elnök, Vladimir Voronyin javaslata szerint egységes államot kell létrehozni, demokratikus politikai berendezkedéssel, köztársasági államformában, föderalisztikus államszerkezettel.
A föderációs rendszer része lenne Transznyisztria, a Moldovai Köztársaság alkotóeleme. Az állami szervek kétszintűek lennének. A központi kormányzat és Transznyisztria között a hatalmi jogosítványokat megosztanák, de csak Transznisztria tartományi jogokat élvezne.
Egységes állampolgárság, közös valutarendszer, egységes vámrendszer és védelmi közösség jönne létre a moldáv javaslat szerint az 1990-es határok között.
Transznyisztria ugyanakkor meghatározhatná saját politikáját a nyelvkérdésben, vagyis a moldáv államnyelv és az orosz mint hivatalos nyelv elismerése keretében.
Ha a Moldovai Köztársaság nemzetközi státusza megváltozna, Transznyisztria fenntarthatja a jogot, hogy önmaga határozza meg a jövőjét – javasolja a moldáv elnök.
Voronyin elnök szerint közös alkotmánytervezetet kellene kidolgoznia Transznyisztriának és Moldáviának, és ezt referendumon, népszavazáson erősíthetné meg a lakosság. 2005 februárjában – a javaslat szerint – egész Moldova területén egységes, közös választást tarthatnának.
Ugyanakkor a dnyeszterentúli sajtó – amely a helyi, tiraszpoli kormányzat szócsövének is tekinthető – máris bírálta a moldáv terveket. A transznyisztriai újságok egyöntetűen elutasítják ugyanis a föderatív állam gondolatát. A dnyeszterentúliak elsősorban azt bírálják, hogy Tiraszpolt alárendelnék Chisinau-nak, Kisinyovnak, vagyis az egységes Moldávia fővárosának.
A dnyeszterentúliak inkább egy a szerb-montenegrói államszövetséghez hasonló berendezkedést támogatnának, amelyet a múlt héten fogadott el a belgrádi, volt jugoszláv parlament.
Ugyanakkor Voronyin moldovai elnök a szerb-montenegrói megoldást a Balkán számára jónak tartotta, miközben azt hangsúlyozta, hogy Moldávia egységes és szuverén államként fog létezni mindörökké.
