A feketemunka kutatásával évek óta foglalkozó Friedrich Schneider linzi egyetemi professzor szerint mintegy fél millió osztrák, vagyis a keresőképes lakosság mintegy 10 százaléka keres fusizással mellékesen pénzt. Ausztriában a feketemunka értéke az idén várhatóan 22,5 milliárd eurót tesz ki, ami 3,2 százalékkal magasabb az előző évi értéknél, s egyben az 1,5 százalékosra jelzett gazdasági növekedéshez képest kétszeres ütemű “fejlődést” jelent.
Az árnyékgazdaság értéke idén a GDP 10,86 százalékát teszi majd ki, noha Schneider kutatásainak kezdetén, 1970-ben ez az érték még 1,89 százalék volt, s folyamatos emelkedés nyomán 2001-ben lépte át a 10 százalékos határt.
Schneider szerint az építőiparban és az iparosoknál – így a javítások terén – a legtöbb a fusizás, nevezetesen 38 százalék, míg az egyéb iparágakban csupán a foglalkoztatottak 16 százaléka tesz szert mellékes keresetre. A vendéglátóiparban az arány 17, és az egyéb szolgáltatások kategóriájában – korrepetálás, bébiszittelés, fodrász – 15 százalék.
Az ebből származó adókiesés a forgalmi adónál mintegy 2,6, a jövedelemadónál mintegy 2,4 milliárd eurót tesz ki.
Árnyékgazdaság
A linzi professzor korábbi tanulmánya német nyelven elérhető az alábbi linken:
Die Entwicklung der Schattenwirtschaft (Pfusch) in Österreich und in den Bundesländern Niederösterreich, Oberösterreich, Steiermark und Tirol in den Jahren 1990 bis 2002
Az árnyékgazdaság mind országos szinten, mind a külön vizsgált néhány tartományban 1990 óta megháromszorozódott. Mindez részben annak az eredménye, hogy a most távozó kormány alatt az adóterhek minden eddigi mértéket felülmúltak. Ugyanakkor azonban felmerül az adófegyelem kérdése, hiszen nyilván a “tisztességes” polgárok adófizetési hajlama is csökken, ha azt látják, hogy annyi honfitársuk feketemunkával tulajdonképpen adócsalást követ el.
Schneider professzor azt ajánlja: az árnyékgazdaság elleni fellépést főleg a járulékos bérköltségek csökkentésével kellene kezdeni, mert a büntetések növelése önmagában nem kecsegtet kellő eredménnyel, csak a tüneteket kezeli. Ezen kívül jó lenne “árnyékgazdasági átalányt” bevezetni, vagyis a főállásukban adózó polgároknak hivatalosan lehetővé tenni, hogy havi 400 eurót 20 százalékos adóztatás mellett hozzákeressenek bérükhöz. Végül a professzor azt is javasolta, hogy a lakásépítési támogatásokat a továbbiakban csakis a “munkatényezőre” nyújtsák, s ezzel lehetővé tegyék az építtető számára, hogy megtakarítson valamennyit a járulékos bérköltségekből.
Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter már tavaly tavasszal külön intézkedéseket hozott a feketemunka elleni harcra, s egyebek között létrehozott egy százfős nyomozó csoportot, amely egyfelől a külföldiek illegális foglalkoztatását, másfelől a feketemunkát hivatott feltárni.
A „feketézésnek” az osztrákoknál is mélyek a gyökerei
A magas adóterhek mellett azonban mélyek az árnyékgazdaság gyökerei, s nem csak gazdasági vonatkozásban. Egy február elején közzétett felmérésből kiderül: míg a lehetséges bűncselekmények legtöbbjére – a gyerekek szexuális zaklatásától a kábítószer-kereskedelmen át a gyorshajtásig – az emberek szigorúbb ítéleteket várnának, nagyon kevés az olyan bűncselekmény, amelynél a lakosság enyhébb ítéleteket üdvözölne, s ez utóbbiak között van a feketemunka. Hasonlóan enyhén ítélik meg, ha valaki feketén utazik a tömegközlekedési eszközökön, a vasárnapi újságok vásárlásánál nem tesz pénzt a becsületkasszába, engedi, hogy a gyereke időről-időre ne menjen el az iskolába, vagy éppen nem vallja be teljes egészében adóköteles jövedelmét.
