Az országban működő húsz munkaügyi központnak törvényben előírt kötelessége segíteni a munka nélkül maradottakon. Mivel ezért a munkaadóknak nem kell fizetniük, sok cég veszi igénybe a központok szolgáltatásait. Ezek között a munkaerő-közvetítésen kívül pályaorientációs tanácsadás és tréningek is találhatók.
Sokan azonban elégedetlenek a központok teljesítményével, például azért, mert olyan trénereket alkalmaznak, akikben ők nem bíznak, vagy nem elég rugalmasak. Habár a volt alkalmazottak elhelyezkedését segítő outplacement tanácsadók nem ingyenesek, az ilyen cégek mégis inkább hozzájuk fordulnak.
A központokra mindenképpen egyre nagyobb szerep hárul. Az országból kivonuló, létszámot csökkentő multinacionális cégek több ezer munkanélkülit hagynak maguk mögött. Az IBM székesfehérvári gyárbezárása és a Philips hagyományos monitorgyártásának megszűntetése után kitelepített szolgáltatói irodát létesített mindkét régió munkaügyi központja az állás nélkül maradt 3700 és 530 dolgozó pályájának segítésére.
Outplacement – proaktívan
Néhány helyen csoportos létszámleépítésnél is alkalmaznak gondoskodó elbocsátást biztosító outplacement tanácsadót. Mellettük proaktív magatartásuk szól: ők nem a beérkező ajánlatokat várják ugyanis, hanem közvetlenül megkeresik a régió vállalatait és feltérképezik az álláslehetőségeket. Figyelembe vesznek minden tényezőt, mint például az utazásra szánt időt és a közlekedési lehetőségeket. Ha azonban a távozó multinak semmilyen érdekeltsége nem marad az országban, valószínűleg nem lesz gáláns a dolgozóival, nem fogja értük kifizetni az outplacement tanácsadás díját – osztotta meg véleményét lapunkkal egy nevének elhallgatását kérő hazai vállalat humán erőforrás igazgatója. Az outplacement akkor nem ró tetemes kiadást a vállalatra, ha csak néhány dolgozójától válik meg. Ha tömeges a leépítés (több száz, vagy akár több ezer munkavállaló), akkor általában nem költ a végkielégítések mellett további összegeket a dolgozókra. A tanácsadók azért is előnyösek a dolgozóknak, mert még fennálló munkaviszonyuk alatt kaphatnak információkat a lehetséges állásokról.
Ilyen nagyarányú leépítésnél a kormányzatnak és vele együtt a munkaügyi központoknak is felelősségteljes szerepet kell vállalniuk. A munkaügyi központok feladatai közé tartozik a munkaerő-közvetítés, amelyet a munkáltatók bejelentési kötelezettségére alapoznak. A munkaadóknak ugyanis törvényben előírt kötelességük, hogy a megüresedett állásokat jelentsék a központoknak –tájékoztatta a FigyelőNetet a Budapesti Munkaügyi Központ egyik munkatársa. Ennek ellenére sok cég nem is jelenti be a megüresedéseket.
Sok munkavállaló azért nem szereti a központokat, mert csak azzal tudnak foglalkozni, aki már regisztráltatta magát munkanélkülinek. A magasabb pozíciókban dolgozók általában nem is a központok segítségével helyezkednek el.
Azon túl, hogy munkanélküli járadékhoz juttatják az állástalanokat, a központok egyéb ingyenes eszközökkel is segítik az elhelyezkedést. Információt nyújtanak a régió munkaerőpiacának helyzetéről, háromnapos tréningen oktatják az álláskeresési technikákat, az önéletrajzírást, és végül pályaorientációs tanácsadással is segítik a bizonytalanokat – mondta el az FN-nek a Budapesti Munkaügyi Központ munkatársa. Ezek mellett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket is nyújtanak, mint például képzést vagy pénzbeli támogatást.
IBM
„Az IBM gyár 3700 dolgozójának újra elhelyezkedésében a Fejér Megyei Munkaügyi Központ kiemelt szerepet játszott és játszik még most is – mondta el a FigyelőNetnek Tésits Mihály, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ igazgatói tanácsadója. – Miután a vezetés 2002 októberében bejelentette a gyár bezárását, a központ egy kitelepített szolgáltatói irodával állt közvetlenül az alkalmazottak rendelkezésére.”
Az összes munkaügyi központ összefogott és értesítette a Fejér megyeit a hozzájuk beérkezett álláslehetőségekről, hiszen a gyár dolgozói Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Hajdú-Bihar, Somogy megyéből is érkeztek, földrajzilag messzebb található ajánlatok is érdekelték őket. Volt, hogy négyezer üres helyről tudtunk – mondja Tésits Mihály.
A koordinált információnyújtáson kívül munkaerő-piaci képzéseket szerveztek az érdeklődőknek. Az összesen tíz tanfolyamon több száz dolgozó vett részt, tartalmukat a képző központ és a munkaügyi központ a munkaerő-piaci igények felmérésének alapján határozta meg. A Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítségével az önfoglalkoztatásra is bátorították az IBM alkalmazottakat, kedvező kamatozású hitellel segítették saját vállalkozás beindítását.
Végül itt is éltek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel: a messzebb elhelyezkedni tudóknak utazási költségtérítést nyújtanak, illetve közhasznú munkák kínálnak átmeneti megoldást a munkanélkülieknek, aki emellett képzésben is részt vehetnek. A Fejér Megyei Munkaügyi Központ továbbra is nyomon követi a dolgozók életének alakulását, nemrég küldtek ki mindenkinek egy levelet, amelyben arról érdeklődtek, sikerült-e elhelyezkednie.
Philips
A Philips Magyarország Kft. vezetői február 5-én döntenek a pontos létszámleépítésről, az első felmondásokat március 7-ére időzítették, és a hónap végére számolják fel a hagyományos monitorok gyártását. A dolgozókat február 6-ától szintén a munkaügyi központ kihelyezett irodája segíti. „Hetente háromszor 10-től 16 óráig három munkatársunk fog a helyszínen dolgozni, akik álláskeresési tanácsokkal látják el a rászorulókat, felkészítik őket a felvételi interjúra” – mondta el a FigyelőNetnek Kiss Gyula, a szombathelyi Munkaügyi Központ szakreferense.
A közvetlen tanácsadáson felül négynapos, álláskeresési technikákat oktató tréningeket fognak tartani az elbocsátottaknak. Február 19-ére állásbörzét is szervez közösen a központ és a Philips, ezzel ellensúlyozva azt, hogy a munkaadók nagy része nem tesz bejelentést a megüresedett állásokról. „Olyan hasonló profilú, a régióban található 17-18 céget hívtunk meg – mondja Kiss Csaba -, amelyeknél feltehetően a munka nélkül maradottak el tudnak helyezkedni.”
