– Míg az országban elszaporodott nagy kárókatonák a hideg miatt a Földközi-tenger mellékére húzódtak, a Duna Fekete-tengeri torkolatvidékéből egy évtizede hazánkig felhúzódó, de felénk igen ritka kis kárókatonákból negyven telel a Kis-Balatonnál – mondta el Futó Elemér, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fenékpusztai természetvédelmi őre az MTI-nek.
Magyarországon elsőként a Hortobágyon jelentek meg egy évtizede a kis kárókatonák. A Kis-Balatonnál a mostani a negyedik tél, amelyet ott töltenek e ritka vándormadarak.
– A nálunk telelő kis kárókatonák jól érzik magukat. E madárfajt a kipusztulás fenyegeti, ezért védettségének “vörös könyves” a minősítése – közölte Futó Elemér.
A gyakoribb nagy kárókatonát elsősorban a halastavak környékén lehet megtalálni, ott vadászatuk is megengedett. E madárból 7-800 a Kis-Balatonnál szokott fészkelni. A Kis-Balaton jegét jelenleg 25 centiméter vastag hó borítja, a madarak nehezen jutnak hozzá az eleséghez.
Az őszi és tavaszi vonulások idején gyakori 250, illetve a rendszeresen ott fészkelő 100-110 faj helyett jelenleg csak pár tucatnyi madárfajnak ad otthont a Kis-Balaton környéke. A tórendszernél fészkelő, néhány párból álló réti sas állomány megnövekedett, ugyanis a vadliba-vadászattal foglalkozó, és a hideg miatt most otthont kereső kóbor sasokkal 8-10-re szaporodott a számuk.
– A friss hóban sok vidranyomot lehet látni, ami azt jelenti, hogy a Kis-Balatonnál biztonságban érzi magát ez a fokozottan védett, egymillió forint eszmei értékű állat – mondta a szakember. A mintegy 15 ezer hektáros Kis-Balaton nádrengetegeiben sok a cinege is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
