Belföld

Környezeti vezető – új poszt a cégeknél

Valódi környezeti változást legtöbbször egy elhivatott környezeti vezető indít és visz véghez egy vállalatnál.

Kereshetett volna éppen jobb időpontban is, most házon belül kudarcaim vannak – mondja lehangoltan egy környezeti vezető az információt kérő újságírónak. A társaság mostanában amúgy környezeti sikereiről híres, s a szennyezőanyag-kibocsátás visszafogása mellett forintokban is mérhető eredményekhez döntően e környezeti vezető elszántsága vezetett. Most viszont az keseríti el, hogy az egyik osztályvezető akkurátusan kiszámolta: ha a kávé automatához a saját bögréjét használja és így azt – a fogyasztott kávék számának megfelelően – napi háromszor ki is kell öblítenie, akkor több forintnyi munkára nem jut ideje szemben a három műanyagpohár összesen néhány fillérnyi költségével. Ez a főnök ráadásul azon kevesek egyike volt, aki környezeti ügyekre fogékonynak mutatkozott – sajnálkozik a környezeti vezető -, azaz eddig nem csupán szimpla költség-haszon elemzésben gondolkodott, hajlandó volt kalkulálni környezeti előnyökkel és hátrányokkal is.


Környezeti vezető – új poszt a cégeknél 1

Nem ez volt az első pofon, nyilván hamar kiheverem – fűzi hozzá, és ezzel egyúttal a szakirodalmat is visszaigazolja. Abban ugyanis az áll, hogy a zöldülő cégek túlnyomó részénél egy elhivatott szereplő, a környezeti vezető generálja, s szinte ő is viszi véghez a változást. Az elmélet e szereplőt gálánsan bajnoknak nevezi. Egy ilyen személy pedig – azonkívül, hogy környezetileg elhivatott, kiváló stratéga és jó kommunikációs képességekkel van megáldva – jól tűri a kudarcot és hamar talpra áll.

KERESZTTŰZBEN. “Ahhoz, hogy az érdektelenek és az ellenzők tábora végül elfogyjon, generációk kellenek” – avat be a még rá váró munka mennyiségébe Csomor Miklósné, aki tavaly az Év Környezeti Menedzsere lett. Ő a Pécsi Vízmű Rt.-nél mindenekelőtt egy-egy munkaterület hangadóira igyekszik rátalálni, azokat a jó ügy oldalára állítani, majd a közömbösöket szeretné meggyőzni. Taktikája vélhetően nem sikertelen, hiszen a vízműnél indított, a környezeti megtakarítások felkutatását célzó program a kezdeti jelentős ellenállás után ma minden befektetett forintra 7 forint hasznot hoz. A kis csoportokban, egyszerre 5-10 munkatárssal folytatott megbeszélések továbbra is rendszeresek, és így az alkalmazottak körében évente elvégzett felmérés – amely afelől érdeklődik, hogy mennyire ismerik a környezeti programot, irányítási rendszert, mennyire elégedettek vele, és mi okoz a számukra nehézséget – a környezeti attitűd lassú javulását mutatja.




 Vállalati zöld szereplők

 BAJNOK.
Magyarországon ez az elnevezés honosodott meg a környezet ügyét magára vállaló, azért küzdő személyre a vállalaton belül. Ez az illető nem feltétlenül a környezeti vezető, bajnok a szervezet bármely pontján teremhet. Ahhoz azonban, hogy tartósan sikereket érjen el, az alábbi tulajdonságokon kívül a tapasztalatok szerint szükséges, hogy legalább egy vezető bizalmát, támogatását elnyerje. A bajnok a szervezeti változás menedzsment szakirodalmában leírt change agent fogalomra rímel. A cégeket – fejlődésüket, tanulási folyamataikat – környezeti szempontból vizsgálók a bajnokkal hasonló értelemben használják az “elvek vezérelte kockázatvállaló” (principled risk taker), valamint az “ügyért vállalkozó” (policy entrepreneur) kifejezéseket. Személyes meggyőződésük erős és gyakran a vállalat társadalmi lelkiismeretét furdaló ügyeket feszegetnek.

MEGTÉRŐK.
Eleinte közömbösek, alacsony affinitást mutatnak (vagy még annyit sem) a környezeti teendők iránt. Bekapcsolódnak ugyan a környezeti tevékenységbe, ám csak feletteseik hatására, kérésére. Idővel azonban “átitatódnak” a környezeti megfontolásokkal: következő lépésként felelős magatartás, majd meggyőződés következik.

A dolgozói közreműködést, kreativitást az eddig kapott mintegy 70 ötlet után is életben szeretné tartani, így az rt. rendszeres ösztönzőt vezetett be. Ilyen többek között év dolgozója cím, vagy a munkakörön kívüli feladatvégzésért járó külföldi jutalomút.

Hasonlóképp tett a működéséről úgynevezett fenntarthatósági jelentést kibocsátó, s ugyancsak az idén a vállalatok környezeti érdemrendjének (Figyelő, 2002/46. szám) ezüst fokozatába besorolt DENSO Gyártó Magyarország, ahol félévente a legtöbb vagy legkiemelkedőbb javaslattal előálló munkatárs díjban és több tízezres pénzjutalomban részesül. “Motivációnak pedig már az is remek, hogy saját ötleteiket ültetik át a munkatársak a gyakorlatba, nem pedig vállalati előírást hajtanak végre” – számol be Vizy Antal, a társaság környezeti és munkavédelmi vezetője. Példát is citál: a hulladékok szelektív gyűjtését nemigen kedvelték és nem is nagyon végezték el a gyárban. Ám amikor javaslatot kértek és kaptak az ott dolgozóktól arra, hogy a hulladékgyűjtők megkülönböztetése miképpen válhatna könnyebbé, s ennek nyomán az addig szimplán feliratozott konténereket kicserélték – pirosra a veszélyes hulladéktárolókat, feketére a kommunális hulladéknak szánt gyűjtőket -, megjött a szelektív gyűjtési kedv.

Vizy Antal, amióta 1999-ben a DENSO-hoz szegődött, tartja e középvezetői pozíciót. Személyes karrierje szempontjából nem biztos, hogy jó hír, ám ezt a funkciót többnyire nem is emelik magasabb szintre a vállalatoknál. Következésképpen a bajnok mindvégig az ütközőzónában – a felső vezetők és az alkalmazottak között – tevékenykedik, és sikeréhez elengedhetetlen a menedzsment, de legalábbis egy felső vezető támogatása. E nélkül az ügyek nem jutnak el a döntési szintre, vagy ha mégis, hát ott véreznek el. A környezeti szempontból eredményes cégek többségénél felfedezhető ez az összefüggés. Fontos példája az egyik hazai élelmiszer-ipari cég, amely az előző menedzsment alatt igen progresszív környezeti lépéseket tett, hallgatva házi bajnokára. A vezetőcsere nyomán a folyamatok szinte a visszájukra fordultak, a korábban sikeres környezeti vezetőt ellehetetlenítették, majd nyugdíjazták, s a környezetügy ezzel meg is szűnt, mint önálló feladatkör a vállalati struktúrában: a minőségi terület alá sorolták.




 A környezetvédelem “bajnokának” jellemzői  

• Meg van győződve a környezettudatos vállalatirányítás előnyeiről. 
• Környezetileg elhivatott, szakértő, önálló, kudarctűrő és kitartó. 
• Formális pozícióval, informális kapcsolatokkal rendelkezik. 
• Fel tudja mutatni a környezetvédelmi beruházásokban rejlő gazdasági előnyöket.
• Ki tudja váltani, s fenn tudja tartani munkatársaiban a lelkesedést.
• Meggyőző erővel rendelkezik, azaz képes a környezetvédelmet “eladni”, vagyis legyőzni a szervezet különböző részeinek, azok vezetőinek jellemzően a rövid távú költségcsökkentési és nyereségtermelési nyomásból eredő ellenállását.
• Segítő, mediátor szerepet tölt be. Környezetvédelmi szempontokat, szakmai érveket közvetít a szervezetben – fölfelé és lefelé egyaránt -, mindehhez jó kommunikációs képességgel rendelkezik és kiváló stratéga.
• Ütköző zónában tevékenykedik. Többnyire középvezető, azaz a felső vezetést és a munkatársakat egyaránt meg kell győznie. 
• A szervezet határán áll. Ő a kapcsolattartó a hatóságokkal, a helyi lakossággal, a környezetvédőkkel.
Forrás: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) vállalatgazdaságtan tanszék és KÖVET-INEM Hungária

A vezetői támogatás elnyerése könnyű, ha akad e témára valamelyest fogékony személy a főnökök között, sőt, alkalmasint felső vezető is lehet a bajnok. A legtöbb környezeti vezető azonban küzdelmes úton nyeri el támogatója segítségét. “Ehhez rettenetesen finom kis stratégiákat kell kidolgoznom, hogy mikor, mit, kinek, hogyan adok elő, és itt néha hibákat is vétek” – ismeri el egy elektronikai cég illetékese.

EGYÉNI MEGGYŐZÉS. Urbán Katalinnak abban nagy szerencséje van, hogy a Budapesti Erőmű (BE) Rt. egyébként is a technológiai megújulás, az erőforrások közül a kevésbé szennyezőekre való átállás idejét éli. Így a környezetvédelmi vezetőnek ezek fontosságáról a vállalaton belül senkit sem kell győzködnie. Szerette volna ugyanakkor mindig is elérni, hogy a társaság a környezeti teljesítményét hitelesen a nyilvánosság elé tárja. A környezeti jelentés kiadásáig – még ha ez több milliós kiadást ró is a vállalatra – viszonylag hamar eljutott, azt az előző, finn-japán tulajdonos kifejezetten szorgalmazta, s a jelenlegi, EdF International sem ellenzi. További néhány milliót azonban már jóval nehezebben szerzett pusztán arra, hogy e jelentést – amely egyébként négy év után 2002-re már a jóval összetettebb fenntarthatósági jelentéssé nőtte ki magát – egy elfogulatlan külső bíráló tanúsítsa. “Hogy miképpen lehet eredményt elérni, az egyrészt a tulajdonostól, másrészt pedig a döntéshozó egyéntől függ, általános recept tehát nincs” – vonja le a végső következtetést. Praxisában volt, hogy valóban érvek révén ért el eredményt. E tanúsítás alkalmával is végső soron azzal “nyert”, hogy bár egy ilyen jelentés haszna nehezen mérhető, s Magyarországon még csak környezeti botrányok sem igen kényszerítik a cégeket nyilvános kitárulkozásra, ha már készítenek jelentést, annak legyen is értelme. Ahhoz pedig a hitelesség külső bizonyítása feltétlenül szükséges. Máskor, másnál inkább az vezet a házon belül eredményre, ha jogszabályi kötelezettségekkel “fenyeget”, de alkalmasint jó eszköz, ha a döntéshozó hiúságát legyezgeti: azt ecseteli, milyen pozitív megítélést ér el a környezeti fejlemény révén a cég és a személy. Urbán Katalin végső soron ebben is szerencsés. Minthogy a BE Rt. az erőművek sorában a környezeti jelentés kiadásában mindörökre első lesz Magyarországon, s e mű ráadásul díjat nyert (Figyelő, 2001/51-52. szám), főnökei igazán hihetnek neki. 


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik