Három év alatt több mint a duplájára emelkedtek a Magyarország által nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíjak. Míg 1999-ben ötmilliárd forintot költött erre az ország, addig tavaly már csaknem 9 milliárd, az idei költségvetésben pedig 13 és fél milliárd forint szerepel (ez a teljes magyar büdzsé 0,16 százaléka). A növekedés oka főként a NATO-hozzájárulások emelkedése. Az atlanti szövetséghez történt csatlakozás óta már nem a Külügy-, hanem a Honvédelmi Minisztérium a „nagybefizető”. A HM tavaly 1,3 milliárd forinttal járult hozzá a NATO katonai költségvetéséhez, és 1,34 milliárdot költött a NATO biztonsági beruházási programjára; az idén ugyan egymilliárdra csökken a tagdíjfizetés, de 5,64 milliárdra nő a beruházási programhoz való hozzájárulás. Ez utóbbi egy közös fejlesztési alap „tagdíja”, amelyből NATO-tulajdonban levő objektumokat, infrastruktúrát finanszíroznak a tagállamok területén. Magyarországon például ilyen finanszírozással valósult meg a NATO-repülőgépek leszállítására alkalmas fényrendszer Kecskeméten, illetve ebből épül az integrált védelmi rendszer részeit képező három nagy gerincradar. A beruházások többsége több év alatt valósul meg.
A Külügyminisztérium tavaly 2,62 milliárd forintot fordított a nemzetközi tagdíjakra, az idén várhatóan ennél valamivel többet, 2,88 milliárdot szánhatnak az ENSZ-család, az EBESZ, az Európa Tanács, az OECD, illetve a regionális együttműködések (Visegrádi alap, KEK, Duna Bizottság) támogatására. Az ENSZ és az EBESZ a két legnagyobb pénzfelvevő intézmény 690, illetve 735 millió forinttal, miközben a multilaterális kereskedelmi szervezetekre (OECD, WTO stb.) mindöszsze 183 millió forint jut.
Átmenetileg csökken (és évről évre változik) a Pénzügyminisztérium terhelése: a PM ugyanis nem klasszikus értelemben vett, előre megállapított tagdíjakat fizet, hanem részvényeket jegyez, és így járul hozzá a nemzetközi pénzügyi szervezetek (Világbank és intézményei, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) alaptőkéjéhez. A befizetés ezért nem éves rendszerességgel történik, hanem akkor, amikor a tagországok döntést hoznak a tőkeemelésről. 2003-ban például félmilliárd forinttal kevesebbet fizetünk, mint tavaly: a Világbanknak egymilliárd forint helyett csupán 550 millió forint „jár”, az IMF segélyprogramjához pedig a korábbi 200 millió helyett az idén csak 80 millióval kell hozzájárulnunk. A befizetések nagyságát értelemszerűen csökkenti az erős forint is, hiszen ezekbe az intézményekbe dollárban, illetve euróban megadott tarifákat kell fizetni. Az európai uniós csatlakozás után hozzájárulást kell fizetnünk az Európai Beruházási Banknak is (EIB). A pontos összegről még folynak a tárgyalások, de a ránk eső tőkerész várhatóan 11 milliárd forint körül lesz.
A fenti három „nagybefizetőn” kívül más minisztériumok is fizetnek nemzetközi tagdíjakat: az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tavaly 150, idén 190 milliót költ jórészt az Egészségügyi Világszervezet, tagdíjára. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 224 millió forintot utal át külföldre, ebből többek között a Nemzetközi Távközlési Szövetség és az Európai Rádió-Távközlési Hivatal részesül. Az Oktatási Minisztérium tavaly 854 millió, az idén várhatóan 1,3 milliárd forintot fordít kutatási együttműködésre: ennek nagyrésze a CERN (Európai Részecskefizikai Kutató Intézet) támogatása, amely a legkorszerűbb berendezések használatát teszi lehetővé a magyar kutatók számára.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
