Az államháztartás hiánya 2002-ben 1572,2 milliárd forint volt, a módosított éves előirányzat 125,9 százaléka – derül ki a
Pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett előzetes adatokból. A hiány a GDP 9,4 százaléka.
Eredetileg 505 milliárdot terveztek
A két éves költségvetés eredeti hiánya 505 milliárd forint volt, melyet törvényileg a 2001. évi zárszámadási törvény módosított 565 milliárd forintra, továbbá a 2003. évi költségvetés elfogadásakor módosult 1249 milliárd forintra.
Decemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 888,4 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 281,5 milliárd forintos többlettel zárt (ebből a központi költségvetési átadás 228 milliárd forint). Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege -8.9 milliárd forint volt. Összességében a decemberi hiány 615,8 milliárd forintot tett ki.
Az új kormány „jó bázist” teremt a régi számlájára
A GDP-arányában kifejezett hiány első ránézésre nagyon magasnak tűnik, hiszen 1995 elején, amikor a Bokros-csomagot bejelentették, a GDP 9,5 százaléka volt az államháztartás hiánya. Ugyanakkor valószínűleg mégsem ennyire súlyos a helyzet. A mostani hiányban számos egyszeri elszámolású tétel megjelenik, így például a föld visszavásárlásokkal kapcsolatos kiadások, aztán az autópálya-építéssel kapcsolatos garanciavállalások. Emellett a választási év, a két kormány uralta költségvetési esztendő is hagyományosan „rontja” az államháztartási mutatókat. Az új kormány ilyenkor a régi számlájára igyekszik „jó bázist” teremteni a következő évnek. Hasonló folyamat játszódott le 1998-ban is amikor a tényleges, a GDP 4,5 százaléka körüli államháztartási hiányt 6,3 százalékra tornászta fel az Orbán-kormány, s aztán már jóval sikeresebb volt az első önálló esztendő.
Veszélyben a középtávú beruházások
Elemzők szerint – a politikai “hatásoktól” eltekintve – idén valójában a GDP 6-7 százalékára tehető az államháztartás hiánya. De ez is jelentős növekmény, ha figyelembe vesszük a 2000-es 3,3 százalékot vagy a 2001-es 4,7 százalékot, s különösen kérdéses, hogy tartható-e a jövő évi 4,5 százalékos terv. Miután a kormány a lakossági fogyasztáshoz vélhetően nem kíván majd hozzányúlni, jövőre jó eséllyel számíthatunk az állami beruházások 25-30 százalékos csökkentésére – ami főként középtávú hatásokat okoz. Annál is inkább rákényszerülhet erre a kormányzat, mert az erős forint-árfolyam gyengíti az exportteljesítményt, fékezi a növekedést, vagyis aligha várható a kormányzati bevételek erőteljes növekedése.
